Korrupciókutató Központ: Riasztó közpénzmozgások Balásy Gyula cégeinél
Az utóbbi évek során Balásy Gyula érdekeltségei több mint 1135 milliárd forintnyi közpénzes megbízáshoz jutottak, derült ki a Korrupciókutató Központ (CRCB) legfrissebb elemzéséből. A kutatás szerint e kiemelkedő összeg olyan, mint 300 felcsúti stadion építési költsége, amely jól érzékelteti a kormányzati közbeszerzések mögötti problémákat és a korrupciós kockázatokat.
Balásy cégeinek nyerési esélyei kirívóan magasak voltak, amin a közbeszerzési folyamatok átláthatatlansága is segített, mivel sok esetben versenytársaik nélkül pályázhattak. A vizsgált időszakban a négy kiemelt cég – a Visual Europe Production Kft., a Lounge Design Kft., a Lounge Event Kft. és a New Land Media Kft. – csupán a Rogán Antal vezette Nemzeti Kommunikációs Hivatal közbeszerzésein keresztül jutott el a megbízásokhoz.
Érdekes megjegyezni, hogy 2014-től a kormányzati kommunikáció központosítása érdekében a Nemzeti Kommunikációs Hivatal első tenderein még három vállalat indult, azonban 2018-tól kezdve a Balásy Gyula cégcsoportja kapott kizárólagos szerződéseket. A CRCB által végzett kutatás azt is hangsúlyozza, hogy Balásy cégei akár 30-szor nagyobb eséllyel nyertek közbeszerzéseken, mint más jelentkezőik.
Az így nyert közpénzeket a mindennapi élet javítására is fel lehetett volna használni, hiszen ugyanez az összeg elegendő lett volna ahhoz, hogy Budapest és Szeged között egy nagy sebességű vasútvonalat építsenek, mely drámaian csökkenthette volna az utazási időt.
Mindezek fényében Balásy Gyula kiemelt pozíciója a magyar politikai és gazdasági színtéren, valamint a közpénzek kezelésének átláthatatlan módja felveti a kérdést, hogy mennyire fokozódik a korrupciós kockázat a jövőben. A kutatás eredményei nyilvánvalóvá teszik, hogy sürgős reformokra van szükség a közbeszerzési rendszerekben és a politikai kommunikáció terén.
Bár Balásy nyilvános szereplései számos kérdést vetettek fel, eddig nem látszik, hogy a kormánynak lenne szándékában változtatni a helyzeten. Az emberek ugyanakkor egyre inkább középpontba helyezik az állami pénzek felelős elköltésének fontosságát, és várják az átláthatóság növelésére irányuló lépéseket.
