Két nappal a választások előtt: Lázár János újabb 8 milliárd forintot költött az egyiptomi gigaüzlet után
Az országgyűlési választások lejárta előtt mindössze két nappal, Lázár János építési és közlekedési miniszter irányítása alatt a Magyar Államvasutak Zrt. (MÁV) bejelentette, hogy megvásárolták a frissen alapított Dunakeszi Vasútgépész International Kft.-t, amely csupán három héttel korábban alakult. Az új társaság anyavállalata, a Ganz-MaVag International Kft. már felszámolás alatt áll, ami komoly kérdéseket vet fel a tranzakció átláthatóságával kapcsolatban.
A Dunakeszi Járműjavítót érintő üzlet hátterében három, az NER-es magánbefektetők között kiemelkedő szerepű személy, Szalay-Bobrovniczky Kristóf, Hernádi Zsolt és Tombor András áll, akik nemrégiben 10 milliárd forintas osztalékot kaptak a projektekből. Lázár Jánosék közleménye a cég megvásárlásáról nem tartalmazta a pontos vételárat, azonban az állami felszámolás során előkerült adatok szerint a MÁV körülbelül 8 milliárd forintot költött erre a horderejű üzletre.
A Dunakeszi Vasútgépész International Kft. cégbírósági bejegyzése március 19-én történt, amit a felszámolás alatt álló másik vállalat, a Ganz-MaVag International Kft. anyavállalata indított el. Érdekes módon a cégbejegyzést megelőző ügyintézéseket a Takács, Kiss és Társai Ügyvédi Iroda végezte, amely korábban Nagy Szilárd ügyvéd, Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter bátyjának irodája volt, és jól ismert a kormányzati megbízások kezeléséről.
A Ganz-MaVag International a tavalyi évben komoly profitot termelt, hiszen 2021-ben 100 milliárd forint feletti árbevételt és 15 milliárd forintos nyereséget ért el. Eddigi tapasztalataik alapján azonban a társaság az egyiptomi szerződések miatt hatalmas veszteségeket szenvedett el, amelyek 2022 és 2024 között több mint 28,5 milliárd forintos mínuszt jelentettek.
Bár a nyereség csapdája eddig szem előtt volt, a vállalatot már többször is megfenyegették a bajok, és a hitelezőknek 2023-ban levelet kellett küldeniük, amelyben türelmet kértek a vállalat átstrukturálásához. A nyilvánvaló pénzügyi nehézségek és stratégiai döntések fényében különös figyelmet érdemel, hogy a MÁV milyen jövőbeli tervekkel bír az állami szinten irányított gigaprojektek kapcsán.
Ezek az események sok kérdést vetnek fel a közbeszerzések és az állami források elosztásának átláthatóságáról, s egyben a NER-es kapcsolatok gazdasági hatásaira is rávilágítanak. Már nem csak a politikai esélyek, hanem a velejáró gazdasági döntések is egyre nagyobb figyelmet érdemelnek a közéletben.
