Az Orbán-kormány alatt felemelkedett üzletemberek teljesítménye a tőzsdén
A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) legfőbb mérőszáma, a BUX-index az utóbbi hónapok során jelentős növekedést mutatott, hiszen tavaly 40 százalékkal relatíve jól szerepelt, és 2026. február 24-én már 125.831 ponton állt, amely 14,5 százalékos emelkedést jelentett az év elejéhez képest. Ez a tendencia figyelemre méltó, ám a legnagyobb politikai kapcsolatokkal rendelkező, vagyis a NER-körhöz tartozó cégek, mint például Mészáros Lőrinc, Tiborcz István és Jászai Gellért érdekeltségei, jelentősen elmaradtak az átlagos tőzsdei növekedéstől. A befektetők körében egyre nagyobb a bizonytalanság, különösen a közelgő áprilisi parlamenti választások fényében.
A NER cégek teljesítménye a tőzsdén
A BUX-index legnagyobb súlyú részvényei között találjuk az OTP-t, a Molt, a Richter Gedeont és a Magyar Telekomot, amelyek együttesen a tőzsde intenzitásának közel 90 százalékát képviselik. Az OTP részvények ára eddig 14, a Molé 20, a Richteré 19, míg a Magyar Telekomé 11 százalékkal növekedett. Ezzel szemben a politikai hátterű cégek, mint az Opus Global és az MBH, jelentős veszteségeket könyvelhettek el: az Opus Global -2, a 4iG -11, az MBH -13, míg a Gránit Bank -4 százalékos csökkenést mutatott az eddigi év során.
Befektetői félelmek és politikai hatások
A befektetők láthatóan egyfajta aggodalmat érzékelnek a közelgő választásokkal kapcsolatban, mivel a NER-es cégek tőzsdei teljesítménye érdemben nem követi a piaci trendeket. A NER cégek közé olyanokat sorolhatunk, mint az Opus Global, az MBH, a 4iG és a Gránit Bank, melyek mind a kormányhoz közel álló üzletemberek érdekeltségeihez kapcsolódnak. Az MBH például még nem bukkant fel a BUX-indexben, de jelentős kapitalizációval bír, ami az egyik legnagyobb kormányközeli irányzatot képviseli a piacon.
Összességében a tőzsdén tapasztalható alulteljesítés és a politikai események kölcsönhatása azt mutatja, hogy a befektetők észlelik a feszültségeket, amelyeket a jövőbeli politikai változások hozhatnak magukkal. A kormányzati kapcsolatokba ágyazott cégek visszaesése világosan jelzi, hogy a piaci szereplők óvatosak, és várakozásaik a politikai stabilitás körül forognak.
