Az MNB Alapítványok Ügyének Bonyolultsága
Róna Péter, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) egykori felügyelőbizottsági tagja és jogász-közgazdász professzor, ahogy a közpénz kitalicskázása ügyéről szóló írásában fogalmazott, a Magyar Nemzeti Bank alapítványaitól visszaszerezni a már elégetett százmilliárdokat rendkívül bonyolult és időigényes folyamatnak ígérkezik.
A kérdés azonban nem csupán az, hogy hol van a 266 milliárd forint, amely az MNB mérlegéből eltűnt, hanem az is, hogy kik a felelős döntéshozók az alapítványok létrehozataláért, akik jóváhagyták ezt a hatalmas összegnek a kitalicskázását. Róna kiemeli, hogy nem az alapítványok tisztségviselői, hanem az MNB igazgatósága formálta meg a közvagyont magánvagyonként.
Az események két jól elkülöníthető szakaszra bonthatók: az első a pénzek átutalásáról szól az MNB-ből az alapítványokhoz, míg a második azt tárgyalja, hogy az alapítványok hogyan gazdagítottak meg bizonyos személyeket a kapott pénzekből.
Érdemes megjegyezni, hogy miután lejárt a Gyurcsány-kormány alatt kijelölt felügyelőbizottság mandátuma, az MNB tizennyolc hónapon keresztül működött fb nélkül. Ennek oka az Országgyűlés elnökének, Kövér Lászlónak a munkahelyi elfoglaltsága volt, amely megakadályozta az új testület gyors megválasztását.
A helyzet bonyolultsága és az érintettek felelőssége, ami a közpénzek felhasználásával kapcsolatos, sürgeti a hatóságokat és a nyilvánosságot, hogy alaposabban vizsgálják meg a részleteket, és tegyenek meg mindent a visszaélések feltárása érdekében.
