A Tisza Párt új lehetőségei a közérdekű vagyonkezelő alapítványok terén
Az április 12-i országgyűlési választások eredményeként a Tisza Párt megszerezte a kétharmados többséget, amely jelentős változásokat hozhat a közérdekű vagyonkezelő alapítványok, vagyis a kekvák ügyében. Az új parlamenti felhatalmazás lehetőséget ad arra, hogy a Tisza Párt törvényjavaslatot terjesszen elő, ami akár egyetlen szavazással törölheti a fideszi kormányzati ciklus alatt létrehozott alapítványokat.
A közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló törvényt még 2021-ben fogadták el, amikor a fideszes kormány jogi keretet biztosított a közfeladatokat ellátó alapítványok létrehozására. A törvény értelmében 11 állami egyetem alapítványokhoz került, és a törvény célja volt az állami vagyon szétosztása, hogy bővítse az alapítványok által kezelt eszközöket, mint ingatlanok, készpénz, termőföldek és részvények. Az Állami Számvevőszék legfrissebb adatai szerint a közérdekű vagyonkezelő alapítványok által birtokolt vagyon összértéke 2024 végére várhatóan elérheti a 3058,7 milliárd forintot.
A legnagyobb ilyen alapítvány, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) Alapítvány, amelynek kuratóriumi elnöke Orbán Balázs, a politikai igazgatója Orbán Viktornak, és közismert kampányfőnök. Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója, hangsúlyozta, hogy a Tisza Párt egy kétharmados szavazással eltörölheti a kekvák hatályát, aminek következtében a birtokolt vagyont vissza lehet juttatni az államhoz.
Az új helyzet tehát radikálisan megváltoztatja a közérdekű alapítványok által kezelt vagyon státuszát. A várakozások szerint ez jelentős politikai és gazdasági hatásaival fog járni, árnyaltabb diskurzusokat és döntéseket eredményezve a közeljövőben. Az események sürgőssége és politikai vetülete minden bizonnyal a figyelem középpontjába állítja a jogi és politikai szegmenseket egyaránt.
