Mikor lehet megtagadni az áfa levonási jogot?
A cégek számára alapvető fontosságú, hogy alaposan ellenőrizzék beszállítóikat, mert a gondatlan üzleti kapcsolatok súlyos pénzügyi következményekkel járhatnak. A gyanús jelek elmulasztása esetén a cégek könnyen belekeveredhetnek adócsalók ügyleteibe, akik nyereségük maximalizálása érdekében keresnek kapcsolatokkal rendelkező, megbízható vállalkozásokat. A helyzet drámai, hiszen a NAV nem a csalókon, hanem az érintett cégeken fogja bevasalni az adókövetkezményeket.
A 27%-os áfa mértéke rendkívül jelentős forrást jelent a vállalatok számára, így kiemelt fontosságú, hogy a cégek képesek legyenek érvényesíteni a beszállítóik által áthárított adóra való igényüket. Az adókijátszás az áfa levonásának megtagadásához vezethet, ez pedig súlyos anyagi veszteséget eredményez. Jelenleg nincsenek egyértelmű és jól meghatározott kritériumok arra vonatkozóan, hogy a cégek hogyan ellenőrizhetik beszállítóik hitelesítettségét, a bírói gyakorlat és a Kúria iránymutatásai alapján kell eligibilitásukat megítélni.
Ezért döntő jelentőségű a Kúria új állásfoglalása, amely 2025 decemberében született. Az új dokumentum célja, hogy a vállalkozások számára keretet adjon az áfalevonási joggal kapcsolatos döntések meghozatalához, és iránymutatásként szolgáljon a figyelembe veendő szempontok tekintetében. E korábbi iránymutatásokat felülvizsgáló nyilatkozat segítheti a vállalatokat abban, hogy elkerüljék a NAV által kiszabott büntetéseket és a kétes üzletkötések következményeinek finanszírozását.
Az EY adóperes csoportjának szakértői, Bajusz Dániel és Séra Gergely, arról beszélnek, hogy a cégek számára miként érdemes figyelni a bírói gyakorlatra. Kiemelik: mi is a „kellő körültekintés” fogalma, és hogyan oszthatják meg a cégek a kockázatokat, hogy a hatóság ne tudja rajtuk behajtani az eltüntetett áfát, amely a csalók műveinek következménye.
