Sokak szerint elegendő a lehullott hó, de a valóság más
Bár a friss hóesés potenciálisan segíthet a tavaszi aszály enyhítésében, a szakértők szerint a talaj mélyebb rétegeinek feltöltéséhez még mindig nem elegendő az idén lehullott csapadékmennyiség. Bíró Tibor, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Környezeti Fenntarthatósági Intézetének vezetője rávilágít, hogy a hó vízegyenértéke alapján januárban még mindig elmaradunk a sokéves átlagtól.
A hó mennyisége és állapota
Bíró kifejtette, hogy a nagy tavak vízgyűjtő területén a csapadék mennyisége mindössze 50-60%-a a megszokott éves átlagnak, így a csapadékhiány továbbra is fennáll. A lehullott hó formájában érkezett csapadék pozitív hatással bír, hiszen ha tartós hideg követi, az a mezőgazdasági növények védelmét is segíti, gazdagabb kondíciókat teremtve a fagyállóság szempontjából.
A hóolvadás hatásai
A szakértő kiemelte, hogy a hó lassú olvadása elősegíti annak beszivárgását a talajba, így a felső rétegek állapota kedvezőbben alakul, mint az előző ősz folyamán. Azonban a mélyebb talajrétegekhez való szivárgáshoz még mindig szükség van megfelelő mennyiségű csapadékra, amire várni kell. Az elmúlt év, amely az 1901 óta mért időszak negyedik legnagyobb aszálya volt, azt is hangsúlyozza, hogy a hó és csapadék formájával kapcsolatos aggodalmak másodlagosak a mennyiséghez képest.
Árvizek kilátásai és a folyók vízállása
Bíró szerint az előrejelzések szerint a hóolvadásból származó árvizektől nem kell tartani, mivel a Duna alacsony vízállásokat mutat, ami lehetővé teszi a víz tárolását. A Tiszán azonban a helyzet más, mivel a hóban tárolt víz mennyisége a sokéves átlagnak mintegy 110%-át teszi ki. Itt a hirtelen és egy időben végbemenő olvadás okozhat problémát, amit érdemes figyelembe venni a jövőbeli előrejelzések során.
