Magyar Péter a költségvetésről: megértem a szakszervezetek kritikáit
Megérti a szakszervezetek kritikáit, és a kormány is magasabb béremelést szeretne – jelentette ki a 2027-es költségvetésről szóló sajtótájékoztatón Magyar Péter miniszterelnök. Elismerte, hogy egyes területeken még a 25 százalékos felzárkóztatás sem lenne elegendő, de a lehetőségekhez mérten igyekeznek rendezni a béreket. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a költségvetést nem lehet olyan ígéretekre alapozni, amelyek mögött nincsen valódi fedezet.
A miniszterelnök Kármán András pénzügyminiszterrel együtt ismertette a terveket. Az új büdzsé a felelős gazdálkodásra és a 6000 milliárd forintos uniós forrásra épül. Az idei várható 1,6 százalékos és a jövő évi 3 százalékos infláció mellett a 15–20 százalékos nettó bérnövekedés jelentős reálbér-emelést jelent a közszférában, még ha a több évtizedes lemaradást nem is lehet egyetlen év alatt pótolni.
A fegyelmezett költségvetési politika és a hiány csökkentése már jövőre százmilliárdos, a ciklus végére pedig ezermilliárdos megtakarítást eredményez az államadósság kamatterhein. Az így felszabaduló forrásokat az egészségügybe, az oktatásba és a szociális szférába csatornázzák be. Kármán András közölte, hogy az Európai Unióval való megállapodás eredményeként az EU várhatóan eltörli a migrációs bírságot, ami önmagában évi 135 milliárd forintos megtakarítást jelent.
A pénzügyminiszter szerint intézkedések nélkül 8,3 százalék lett volna a GDP-arányos hiány, de a kiadások visszavágásával és az uniós források felszabadításával idén 7,5 százalékra várható a deficit, amit jövőre 4,9 százalékra szorítanak le. 2027-ben 1616 milliárd forintnyi új beruházás indul a felszabadított uniós forrásokból, és újra széles körben megnyitják a katás adózást.
A minimálbér szintjén az adókulcs 15 százalékról 9 százalékra mérséklődik, ami béremelés nélkül is havi 20 ezer forinttal növeli a nettó jövedelmet. 2027-ben 670,7 milliárd forintot fordítanak ágazati béremelésekre, ami több mint 600 ezer embert érint. A családi pótlék összegét a kétszeresére emelik, az édesanyák adómentességénél pedig havi bruttó 1 millió forintos jövedelmi plafont vezetnek be.
A minimálnyugdíj 28 500 forintról 120 ezer forintra emelkedik, a 120 és 146 ezer forint közötti nyugdíjaknál sávos emelést hajtanak végre, és megmarad a 13. és a 14. havi nyugdíj is. Az egészségügyi kiadásokat 510 milliárd forinttal növelik, a szociális ellátás kiadásai a GDP 3,8 százalékáról 4,3 százalékára nőnek. A rezsicsökkentési rendszert teljes egészében megőrzik, a kormány célja pedig, hogy 2030-ra az államháztartási hiányt 2,8 százalékra szorítsa le.
