A dualizmus kora: amikor a magyar ipar világszínvonalra emelkedett
„Magyarországon az ember nem lépésről lépésre halad, hanem ugrásokkal. Tegnap még a középkor volt, ma már a huszadik század.” – mondta Victor Tissot francia utazó 1880 körül. A dualizmus korszaka teremtette meg az iparosodás alapjait. Az Osztrák–Magyar Monarchia közös piaca jelentős felvevőerőt biztosított, nyugati tőke áramlott az országba, Baross Gábor „vasminiszter” pedig a vasút államosításával, tarifareformjaival és az Al-Duna szabályozásával modern infrastruktúrát hozott létre.
Ganz Ábrahám 1844-ben alapította vasöntödéjét Budán, a mai Bem József utcában. A kéregöntésű vasúti kerekek gyártására kidolgozott eljárása megalapozta a világszínvonalú nehézgépgyártást. Halála után Mechwart András irányításával a kis öntödéből nemzetközi nagyvállalat fejlődött. Mechwart szabad kezet és tőkét adott a fiatal mérnököknek, továbbfejlesztette a hengerszéket, és létrehozta a villamossági osztályt, ahol Bláthy–Déri–Zipernowsky 1885-ben megalkotta a zárt vasmagú transzformátort.
A Duna másik oldalán Láng László 1868-ban nyitott javítóműhelyt, amelyből a magyar gőzgép- és turbinagyártás fellegvára fejlődött. A Váci úton működött Schlick Ignác vasöntödéje is. 1882-ben Weiss Manfréd és testvére, Berthold a Lövölde téren nyitotta meg az ország első konzervgyárát. Az 1892-es robbanás után a hatóságok betiltották a lőszergyártást a belvárosban, így az üzem Csepelre települt át, és gyáróriássá fejlődött. Weiss munkáslakásokat, kórházat és óvodát is létesített.
A könnyűipar is globális márkákat teremtett. Goldberger Ferenc óbudai kékfestő műhelye nagyüzemi textilgyárrá fejlődött, Richter Gedeon 1901-ben megvásárolta a Sas gyógyszertárat, és néhány éven belül gyárat alapított Kőbányán. A Soroksári úton a Zwack család likőrgyárában készült az Unicum, a szomszédos Kőbányán Dreher Antal Európa egyik legkorszerűbb serfőzdéjét működtette. Szegeden Pick Márk 1869-ben alapította vállalkozását, ahol a Tisza közelsége és a precíz füstölési technológia különleges téliszalámit eredményezett. Pécsen Zsolnay Vilmos a családi fazekasműhelyből vegyipari és művészeti birodalmat épített; fagyálló pirogránit kerámiája ma is díszíti az Országházat, a Mátyás-templomot és az Iparművészeti Múzeumot.
Ganz Ábrahám, Richter Gedeon, Pick Márk és Weiss Manfréd öröksége a minőség, a folyamatos fejlesztés és a munkavállalók megbecsülésének kultúrája. A 10. Modern Gyárak Éjszakáján, 2026. november 13-án az MGFÜ szervezésében e hagyományok előtt tisztelegnek. A csatlakozni kívánó vállalatok a hivatalos oldalon regisztrálhatják üzemüket.
