Azbesztes kövek a vasútfelújításban: komoly aggodalmak a GYSEV körül
Az Átlátszó legfrissebb riportja szerint a Győr-Sopron-Ebenfurti Vasúti Zrt. (GYSEV) a Sopron–Szombathely–Szentgotthárd vasútvonal felújítása során állítólag azbesztes köveket használt. Az ötlet, hogy Ausztriából beszerzett kőzúzalék került felhasználásra, aggodalmakat ébresztett a helyi közvéleményben, különösen a nyugat-magyarországi régióban, ahol a szennyezett anyagok felhasználásának kockázata komoly egészségügyi veszélyeket jelenthet.
A beszámolók szerint a kőzúzalék, amelyet az utakon, parkolók burkolásánál és építkezéseknél használtak, káros azbesztrostokat tartalmazhat, amelyek belélegzése súlyos daganatos megbetegedéseket okozhat. Az érintett vasútvonal korábbi felújítása óta szoros figyelem övezi az azbesztügyet, amely azóta is középpontban van a helyi diskurzusban.
A 2009-es felújítás során a GySEV közbeszerzési eljárás keretében a SAVARIA 2009 Konzorciumot bízta meg a vasúti pálya és az elektromos rendszerek építésével. A munkálatok során többek között Badersdorfból és Rumpersdorfból származó köveket alkalmaztak, amelyek között potenciálisan azbesztes anyagok is lehettek.
A kivitelező, a Swietelsky Vasúttechnika Kft. számára a jogszabályi előírások és a műszaki szabványok betartása volt a fő szempont, ami vonatkozik az anyagfelhasználásra, de a cég nem nyújtott részletes tájékoztatást arról, hogy konkrétan milyen anyagokat használtak. A GYSEV válaszai szerint a felújítás során minden előírás, beleértve az akkor érvényes jogszabályokat is, betartásra került. Az anyag szennyezettségi szintjéről azonban nem kaptak külön figyelmeztetést.
A GYSEV, felismerve az ügy fontosságát, úgy döntött, hogy mintavételt és bevizsgálást rendel el az érintett területeken. A cég elmondása szerint a vasúti felépítmény mellett futó padkák nem jelentkeznek forgalomban, így a kövek porlásának következményei minimális kockázattal járnak.
Mindezek fényében kérdéseket vet fel, hogy milyen részletes betekintést nyújtanak a kivitelezési sztenderdekről és a használt anyagok biztonságáról. Az eset továbbá rávilágít arra, hogy a közlekedési infrastruktúra fejlesztésekor a környezeti és közegészségügyi szempontokat is figyelembe kell venni, elkerülve a potenciálisan veszélyes anyagok beépítését.
