A magyar állam munkabér elvonása – szemben az OECD átlaggal
2025-re a magyar állam a munkavállalók bérének 41,2%-át vonja el adók és járulékok formájában, amely jelentősen meghaladja az OECD átlagos 35,1%-os értékét. Ez az adat az OECD legfrissebb, „Taxing Wages 2026” című jelentéséből származik, és felveti a kérdést, hogy mennyire versenyképes a magyar bérek és az azokat terhelő állami elvonások viszonya a régióban és nemzetközi szinten.
Stabil magyar adóék – eltérő nemzetközi tendenciák
Az OECD adatai szerint a magyar adóék az előző évhez képest szinte változatlan maradt, míg más OECD-országokban emelkedett. Az adóék mutatója azt jelzi, hogy a teljes munkaerőköltségből, amely magában foglalja a bruttó bért és a munkáltatói terhek összességét, milyen arányt von el az állam a különféle adók és járulékok formájában. Ez stabil hazai adórendszert jelez, de azt is, hogy a nemzetközi trendekhez képest elmaradást mutat.
Járulékok dominanciája a magyar adórendszerben
A magyar adórendszer jellemzője a magas járulékterhelés. Míg a személyi jövedelemadó aránya (15%) viszonylag mérsékelt, addig a munkavállalói (18,5%) és munkáltatói (13%) járulékok jelentős minden munkát terhelő elvonást képviselnek. E modell következménye, hogy a magyar adóék szintje meghaladja az OECD-átlagot. Az elemzést végző Niveus cég partnere, Bagdi Lajos hangsúlyozza, hogy a járulékok terheli a nettó jövedelmeket, valamint a foglalkoztatási költségeket.
Hatások a családi kedvezmények révén
A családi adókedvezmények kézzelfoghatóan segítik a gyermekes háztartások adóterhelésének csökkentését, így e háztartások helyzete a nemzetközi összehasonlításban kedvezőbb. Az OECD adatai azonban arra mutatnak, hogy a gyerekes és gyerektelen háztartások közötti elvonási különbség világszerte csökken, ami a családtámogatási rendszerek átalakulását jelezheti.
Regionális adóterhelés
Ha a régiót nézzük, a magyar adóék Csehország szintjével nagyjából megegyezik, de elmarad Szlovákia és Szlovénia értékeitől, míg Lengyelország a legalacsonyabb adóterhelésével kitűnik. A gyerektelen munkavállalók esetén a regionális adóék így alakul 2025-re: Szlovénia 45,3%, Szlovákia 42,7%, Magyarország 41,2%, Csehország 41,2% és Lengyelország 35,0%.
A gyerekes háztartások adóterhelése ezzel szemben jellemzően alacsonyabb, a családi kedvezmények érvényesülése miatt, így a régiós különbségek is csökkennek. Például a kétkeresős háztartásban, két gyerekkel, a magyar adóterhelés körülbelül 36% körüli értéket mutat, míg az osztrák 40-41%, a cseh 36%, a szlovák 30-31%, és a lengyel 26-27%.
Versenyképesség növelése érdekében
Bagdi Lajos szerint a munkát terhelő elvonások struktúrájának átgondolása – különösképpen a járulékok és adók arányának felülvizsgálata – döntő tényező lehet a foglalkoztatás, a versenyképesség és a nettó jövedelmek növelésében. A jövőbeni adócsökkentések, mint amilyet a Tisza-kormány is tervez, szintén hozzájárulhatnak a nettó keresetek emelkedéséhez, különösen a mediánbér alatti munkavállalók esetében.
