Átlagkeresetek növekedésének árnyoldala
Az elmúlt évek statisztikai adataiból egy nyilvánvaló trend rajzolódik ki: az átlagkeresetek folyamatosan emelkednek Magyarországon. Az Egészségügyi és Szociális Hivatal (KSH) legfrissebb kimutatásai szerint 2019 és 2025 között az alkalmazottak átlagkeresete évről évre 32 ezer és 75 ezer forint közötti mértékben nőtt. Ez figyelembe véve a tavalyi, inflációval terhelt időszakot, különösen figyelemre méltó. Mindezek fényében a mediánkeresetek is emelkedtek, 25 ezer és 69 ezer forint között, tükrözve a jövedelmek jelentős átalakulását.
Azonban, amíg ezek a számok időnként lenyűgözőnek tűnnek, alapvetően fontos megérteni, hogy a valóság ennél árnyaltabb. A Kovách Imre, az Eötvös Loránd Tudományegyetem szociológusának vezetésével végzett kutatás eredményei arra figyelmeztetnek, hogy a jövedelmek növekedése nem engedheti meg magának a társadalom jóllétének figyelmen kívül hagyását. Rámutatott arra, hogy az emberek mintegy kétharmadának az átlagkeresete nem éri el az átlagot, ezzel pedig a társadalom mindössze egyharmada élvezi a keresetnövekedés előnyeit.
Az adatokból kiderül, hogy 2025 végén csaknem 250 ezer munkavállaló keresete a minimálbér fölött, de még mindig tízszeresét sem éri el az átlagkeresetnek, amely havi bruttó 705 ezer forint körül mozog. Emellett a KSH számításai szerint a minimálbérért dolgozók körében 600 ezer fő van, akinek a fizetése nem haladja meg a havi 400 ezer forintot, és további 800 ezer fő, akiknek keresete 600 ezer forint alatti, de 400 ezer forint feletti.
A vagyonelméleti skálán a tényezőket még inkább árnyalja, hogy a számos munkavállaló, akik kereseteik a legmagasabb szintre emelkedtek, gyakran a munkavállalók egy kis részét képviselik. Több mint 480 ezer ember kap havi milliós jövedelmet, így 84 ezren akár havi 2 millió forintot, míg 14 ezren havi 3 milliót, 12 ezren pedig minimum 4 millió forintot is keresnek, ami számos kérdést felvet a társadalmi egyenlőség és a jólét tekintetében.
Az aktuális helyzet arra figyelmeztet, hogy az átlagkeresetek növekedése önmagában nem elegendő a társadalmi feszültségek csökkentéséhez. A kihívások ellenére a KSH által nyújtott kereseti statisztika részletezheti a valós helyzetet, amely segíthet jobban megérteni, mi rejlik az átlagok mögött, és miért lehet a jövedelmi eloszlás egyenlőtlen Magyarországon.
