Robbant a kórházak adóssága, a kormánybeavatkozás ellenére öt intézmény tartja a markát
A hazai egészségügyi finanszírozás legsúlyosabb problémáira derült fény a legfrissebb adatok nyilvánosságra kerülésével. A kórházak adóssága február végére elérte a 46,5 milliárd forintot, amit a Magyar Államkincstár (MÁK) publikált. Az adósságkonszolidáció csak részben volt képes csökkenteni a tartozásokat, ami ismét a rendszer kockázataira figyelmeztet.
Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség főtitkára elmondta, hogy a négy egyetemi klinika, melynek összesen 17,5 milliárd forintnyi adóssága van, mind a konszolidációs forrásokkal kapcsolatos problémákra világítanak rá. Az államháztartás központi alrendszeréhez tartozó 533 egészségügyi intézmény között 28,9 milliárd forint lejárt tartozás halmozódott fel februárban. Külön figyelmet érdemel, hogy az egyetemi klinikák nem szerepelnek ebben az adatban, mivel már modellváltók lettek.
Az adós kórházak és szakrendelők száma 170-re nőtt, és közülük 89 intézmény mindössze 30 napon belüli tartozással rendelkezett, ami az adósság folyamatos újratermelődésére utal. A helyzet évről évre egyre súlyosabbá válik, hiszen a rendszerben több mint két évtizede zajlik a folyamatos adósságtermelés. Az előrejelzések szerint az intézmények 2025 végére közel 100 milliárd forintnyi adósságot fognak görgetni maguk előtt.
Többlépcsős konszolidáció, részleges eredmények
A kormány legutóbbi beavatkozása keretében, amely február 28-ig tartott, 80 milliárd forintnak kellett volna megérkeznie az intézményekhez. Azonban az eddigi adatok szerint öt intézmény, köztük a pécsi, szegedi és debreceni egyetem klinikai központjai, valamint az Észak-Pesti Centrumkórház-Honvédkórház és a Zala Vármegyei Szent Rafael Kórház nem kapták meg a teljes összeget. Rásky László véleménye szerint ez valószínűleg annak tudható be, hogy ezeknél az intézményeknél a tartozás meghaladta a finanszírozó által tolerálható szintet, aminek következtében nem történt meg a teljes konszolidáció.
A konszolidáció körülbelül 3 milliárd forinttal kisebb összegből valósult meg a tavaly év végi, körülbelül 98 milliárd forintos adósságállományhoz képest. A kialakult helyzet miatt a beszállítóknak, különösen az orvostechnikai cégeknek, továbbra is a különbözetet kell finanszírozniuk.
Ha a február végi 46,5 milliárd forintos tartozásból levonjuk a második ütem adósságrendezésének 15,5 milliárd forintos összegét, világossá válik, hogy az év első két hónapjában mintegy 31 milliárd forint új adósság keletkezett. Az adósságból 14 milliárd forintot januárban, míg februárban további 17 milliárd forintot fordítottak nem teljesített számlákra.
