Megborult a magyar nyugdíjkassza: A kormánynak kell aládúcolni
2026 márciusában a magyar államháztartási rendszer komoly feszültségeknek van kitéve, mivel a nyugdíjkifizetések terhei egyre növekednek. A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) közelmúltban közzétett adatai szerint az állam ebben az évben eddig 6170 milliárd forintot fordít gazdaságfejlesztésre, ami figyelemre méltó mértékű, azonban a Nyugdíjbiztosítási Alapba több mint 6996 milliárd forint érkezik átutalásra. Ez nem csupán a nyugdíjrendszer költségeit mutatja be, hanem figyelmeztet arra is, hogy a nyugdíjak kifizetése egyre inkább a központi költségvetés támogatására szorul.
A 2020-as évhez képest a Nyugdíjbiztosítási Alap összegének növekedése figyelemreméltó, hiszen míg 2020-ban a rendelkezésre álló források 3651,9 milliárd forintot tettek ki, addig 2026-ra ez a szám már meghaladta a 3300 milliárd forintot.
Az NGM adatai alapján a 2026 első két hónapjában történt kiadásokkal kapcsolatban hamar kiderült, hogy nagymértékű nyomás nehezedett az államháztartásra a nyugdíjak miatt. Február végéig összesen 1922,4 milliárd forintot fordított a kormány nyugellátásokra és egyéb nyugdíjszerű ellátásokra, míg a gyógyító és megelőző ellátásra csupán 537,1 milliárd forint jutott. A Nyugdíjbiztosítási Alap szűkebben vett nyugellátási kiadása 1749,7 milliárd forintot tett ki, ezzel túllépve az előző év azonos időszakának szintjét, 258,5 milliárd forinttal, ami 17,3%-os növekedést jelent.
A kiadások drasztikus növekedésének több tényezője is van, amelyeket az NGM is elismer. A 13. havi nyugdíjra például 533,2 milliárd forintot fizettek ki, ami 41,5 milliárd forinttal több, mint a tavalyi év hasonló időszakában. Ezenkívül a 14. havi nyugdíj keretében a jogosultak februárban egyheti ellátásnak megfelelő összeget, azaz 133,3 milliárd forintot kaptak. A közelmúltban végrehajtott 1,6%-os kiegészítő emelés és a 3,6%-os inflációkövető nyugdíjemelés szintén hozzájárultak a kiadások növekedéséhez. Az öregségi nyugdíjakra és a „Nők 40” program keretein belül a költségek 8,8%-kal, illetve 9,2%-kal emelkedtek az előző évhez képest.
Az állam bevételei, amelyek a munkáltatói és munkavállalói befizetések révén keletkeznek, a pozitív gazdasági tendenciák következtében növekedtek. A szociális hozzájárulási adóból 555,6 milliárd forint folyt be, ami 61,6 milliárd forintos növekedést jelent az előző évhez képest, míg a társadalombiztosítási járulék 566,3 milliárd forintot mutatott, 75,7 milliárd forintos plusz teljesítménnyel. A szochobevételek 82,81%-a és a tb-járulék 54%-a közvetlenül a Nyugdíjbiztosítási Alaphoz kerül.
Az Alap fenntarthatóságához azonban elengedhetetlen a központi költségvetési hozzájárulás. 2026-ra a kormány 626 milliárd forinttal, amely a tavalyinál 61,5 milliárd forinttal magasabb összeg, támasztja alá a nyugdíjkasszát. Februárban a Magyar Államkincstár 531,7 milliárd forintot utalt át kifejezetten a 13. havi nyugdíjak fedezetére. Érdemes megemlíteni, hogy a 14. havi egyheti nyugdíjra ebben az évben nincs külön címzett támogatás, mivel annak fedezetét az automatikus törvényi túlteljesíthetőség garantálja az NGM állítása szerint.
