A dolgozók többsége tavaly nem érte el az átlagkeresetet – jelentős eltérések a munkakörök és a cégek között
Statistikai adatok szerint a magyar munkavállalók egy jelentős része számára szinte elérhetetlen az átlagkereset szintje. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb jelentésében szereplő adatok alapján 2025-ben a bruttó átlagkereset éves szinten 705 ezer forint volt, ami figyelemre méltó, de a mediánkereset ennél lényegesen alacsonyabb, 567 ezer forintra tehető. A mediánérték meghatározása különösen fontos, mivel ez a szám jobb képet fest a jövedelmi viszonyokról, hiszen azt mutatja, hogy a munkavállalók fele ezen összeg alatt, míg fele felette keres.
A magyar jövedelmi statisztikákban megfigyelhető, hogy a mediánkereset általában alacsonyabb, mint az átlagkereset, mivel az utóbbi a magas keresetek által felfelé korrepetálódik. Például 2025-ben a bruttó mediánkereset 138 ezer forinttal maradt el az átlagos bruttó keresettől, ami azt jelenti, hogy a mediánkereset körülbelül 80%-át képezi a bruttó átlagkeresetnek. Ez komoly következményekkel bír: a jövedelmi egyenlőtlenségek egyre élesebben kirajzolódnak a munkavállalók között, olyan tényezők, mint a munkakör és a foglalkoztató típusa pedig jelentős hatással vannak a kereseti szintekre.
Az állítások alátámasztására a KSH adatai alapján a munkavállalók jelentős hányada, közel 1,2 millió ember nem volt képes elérni az átlagkeresetet, ami arra utal, hogy a jövedelemeloszlás és a gazdasági körülmények közötti egyensúly felborult. Mindez különösen aggasztó, mivel a gazdasági környezet gyorsan változik, és a munkavállalóknak egyre nehezebb helyzetbe kerülnek, ha a jövedelmük arányát vizsgálják az életszínvonalhoz képest. Ez a tendencia egyfajta sürgető közszolgáltatási és gazdasági reformokat is igényelhet a társadalmi igazságosság érdekében.
Ahhoz, hogy reflektálni tudjunk az aktuális munkaerőpiaci helyzetre, szükséges, hogy figyelembe vegyük a mediánkereset és az átlagkereset közötti eltéréseket, valamint a munkakörök sokszínűségét, amely jelentős különbségeket mutat nemcsak a keresetekben, hanem a munkavállalók életminőségében is. Eredményeként egy érdemi párbeszédnek kell kibontakoznia a kereseti különbségek csökkentése érdekében, hogy a jövőben minden magyar munkavállaló a valódi lehetőségeihez mérten részesüljön a jövedelmekből.
