Hárommillió magyar él abszolút szegénységben
A legfrissebb adatok szerint a magyar lakosság harmada, azaz körülbelül hárommillió ember lehet érintett az abszolút szegénységben. Az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontja által végzett 2018-as kutatás, az ABSPO projekt célja, hogy az egyének és háztartások alapvető szükségleteit és megélhetési költségeit figyelembe véve mérje a szegénységet. Ennek a módszertannak a birtokába került adatok szerint a magyar abszolút szegénységi arány 2022-ben 31,9% volt, ami több mint kétszerese az európai átlag 15,7%-ának.
Magyarország 31,9%-os mutatója EU-s szinten a legrosszabb öt között van, megelőzve Bulgáriát, Romániát, Szlovákiát és Horvátországot. Miközben sok európai országban a szegénység aránya csökkent a Covid-19 járvány és a globális infláció ellenére, hazánkban a szegénység folyamatosan növekszik 2019 óta, és a legnagyobb hátrányos helyzetű csoportok sem tapasztaltak jelentős változást a helyzetükben.
A legnehezebb helyzetben lévők, az alsó jövedelmi ötöd tagjai továbbra is átlagosan 30%-kal elmaradnak a szegénységi küszöbtől. Az ABSPO módszertanra alapozva megállapított szegénységi küszöbök szerint 2024-ben egy egyedülálló felnőtt havi megélhetési költsége átlagosan 298 ezer forint, míg egy házaspárra 474 ezer forint, egy kétgyermekes családra pedig 677 ezer forint szükséges.
Az elemzések arra figyelmeztetnek, hogy mintegy hárommillió magyar ember nem éri el ezt az alapvető megélhetési szintet, amely felveti a kérdést a társadalmi jólétről és az élhetőségről az országban. A gazdasági környezet folyamatosan romlik, és a szegénység mélyülése napsütötte ténnyé vált, amely sürgeti a döntéshozók figyelmét és a hatékony intézkedéseket ebben a sürgető helyzetben.
