A nyugdíj előtti álláskeresési segély emelése 2026 januárjától
A nyugdíj előtt álló álláskeresők számára különösen nehéz helyzetet jelent az álláskeresés időszaka, hiszen ez a folyamat jelentős hatással van a jövőbeli nyugdíjuk összegére. Fontos kérdések merülnek fel, mint például mennyit lehet kapni a nyugdíj előtti álláskeresési segély (nyes) keretében, milyen levonások vonatkoznak a segélyre, és meddig lehet azt folyósítani. A Hóvége.hu portál tájékoztatása szerint a nyugdíj előtti álláskeresési segélyre jogosultak azok, akik megfelelnek bizonyos feltételeknek.
A nyugdíj előtti álláskeresési segély igénylésére jogosult:
- aki álláskeresőként regisztrált,
- akinek a nyugdíjkorhatárig legfeljebb 5 éve van hátra,
- aki legalább 15 év szolgálati idővel rendelkezik,
- aki aktívan szeretne munkát vállalni, de eddig nem sikerült önállóan munkahelyet találnia, és a foglalkoztatási osztály sem tudott számára megfelelő állást felajánlani,
- aki a kérelem benyújtását megelőző 3 évben, legalább 45 napon át álláskeresési járadékban részesült, és ezt a járadékot már kimerítette,
- aki nem részesül más ellátásban, mint például korhatár előtti ellátás, szolgálati járandóság, táncművészeti életjáradék vagy átmeneti bányászjáradék.
A kérelmet a lakcím szerint illetékes járási (fővárosi kerületi) kormányhivatal foglalkoztatási osztályán kell benyújtani, amely elektronikus azonosítási szolgáltatással (DÁP, Ügyfélkapu+) is elérhető.
Segélyösszeg és adózási szempontok
Az álláskeresési segély összege a minimálbérhez van kötve, amely januártól 11%-kal emelkedik. Ez alapján a nyugdíj előtti álláskeresési segély (nyes) 2026-ban a kötelező legkisebb munkabér 40%-ának felel meg, ami havi 129 120 forintot jelent az új igénylők számára. Fontos megjegyezni, hogy a korábban megállapított összeg továbbra is a régi mértékben marad a folyósítás végéig.
Az álláskereső addig jogosult a nyugdíj előtti álláskeresési segélyre, amíg el nem éri az öregségi nyugdíjra vagy a megváltozott munkaképességűek ellátására való jogosultságot. A nyes adóköteles jövedelemnek minősül, így a bruttó összegből a folyósító szerv 15%-os személyi jövedelemadót von le, amely után a nettó összeg kerül a jogosultak számlájára. Noha a segélyből nyugdíjjárulékot nem vonnak, a folyósításának időtartama teljes értékű szolgálati időnek számít a későbbi öregségi nyugdíj megállapításakor. Ezt az összeget az éves adóbevallásban is szerepeltetni kell, hiszen a NAV által készített adóbevallási tervezet automatikusan tartalmazza a megkapott ellátást.
