Teljes tilalom az orosz gázzal szemben az EU-ban – Magyarország keresetet indít
Az Európai Unió Tanácsa bejelentette, hogy pár éven belül teljes mértékben beszüntetik az orosz eredetű vezetékes földgáz és cseppfolyósított földgáz (LNG) importját. A döntés értelmében a tilalom fokozatosan lép életbe, 2027-re pedig véglegessé válik. A magyar kormány ezt jogi csalásnak tekinti, ezért keresetet nyújtanak be az Európai Bírósághoz.
A rendelet részletei és következményei
A rendelet alapján a jövőben az EU-ban nem engedélyezett az orosz eredetű vezetékes gáz és LNG importálása. A tilalom a rendelet hatálybalépését követően hat héttel lép életbe, és a már lejáró szerződésekre átmeneti időszak vonatkozik. Az LNG-re vonatkozó teljes tilalmat 2027 elejére, míg a vezetékes gáz tilalmát 2027 őszi időszakra tervezik.
Fontos, hogy a tagállamok minden importengedélyezési eljárás során kötelesek ellenőrizni a gáz eredetét. A rendelet megszegéséért magánszemélyek akár 2,5 millió eurós, míg vállalatok esetében akár 40 millió eurós bírságot vonhat maga után. Továbbá a bírság elérheti a cég éves globális árbevételének 3,5%-át vagy a tranzakció becsült értékének 300%-át is.
Szabályozási kötelezettségek
A tagállamoknak március első napjáig el kell készíteniük nemzeti terveiket a gázellátás diverzifikálására, kiemelve az orosz gáz kiváltásával járó kihívásokat. Ezen kívül a vállalatoknak jelenteniük kell a hatóságoknak és az Európai Bizottságnak a fennmaradó orosz gázra vonatkozó szerződéseiket.
Vészhelyzet esetén, ha egy vagy több tagállamban komolyan veszélybe kerül az ellátásbiztonság, a bizottság legfeljebb négy hétre felfüggesztheti a tilalom alkalmazását.
Magyarország álláspontja és lépések
Szijjártó Péter, Magyarország külügyminisztere, bejelentette, hogy a kormány a REPowerEU-rendelet megsemmisítéséért indít pert az Európai Bíróság előtt. Szerinte a rendelet jogi csalással jött létre, mivel az orosz energiaimport tiltása sérti Magyarország érdekeit.
A miniszter hozzátette, hogy a jogszabály szankciónak számít, amely egyhangú döntést követelt volna, azonban a rendeletet kereskedelmi intézkedésként fogták fel, így elegendő volt a minősített többség az elfogadásához.
Egy adott helyzet értékelése
Szijjártó Péter kijelentette, hogy a rendelet a tagállamok hatásköréhez tartozó energiahordozók vásárlásának jogát is megsérti. Sürgette, hogy a döntés a kétségtelen jogi visszaélések mértékét és Magyarország nemzeti érdekeit szakítottuk át. Szerinte a gáz és olaj importjának megszűnése drasztikus rezsiköltség-emelkedést okozna az országban.
Orbán Viktor miniszterelnök is csatlakozott a kritikához, hangsúlyozva, hogy a döntés megerősíti a rezsicsökkentés védelmét, amelyben semmiféle kompromisszumot nem kívánnak kötni.
