Sarlatánság nélkül – Gazdasági kilátások 2026-ra
Milyen gazdasági folyamatok várhatóak a következő évben? E kérdés megválaszolására Pogátsa Zoltán közgazdászt és Loncsák Andrást kérdeztük a magyar és világgazdaság jövőjéről, valamint az áprilisi választások esetleges hatásairól. A szakértők egyetértenek abban, hogy a legnagyobb veszélyt a mesterséges intelligenciát fejlesztő globális vállalatok túlértékeltsége jelenti, emellett aggasztónak tartják az államadósság magas szintjét is.
Pogátsa Zoltán, a Soproni Egyetem docense, kifejezte, hogy az infláció jövőbeli alakulásáról senki sem tud megbízható előrejelzést adni. „Sarlatán, aki megpróbálja megmondani, milyen irányban fognak alakulni az árak” – fogalmazott, utalva arra, hogy Magyarországon az infláció a legmagasabb az EU-ban, ami részben az állami beavatkozások következménye.
„2025-ben szinte minden hónap hozott valamilyen váratlan meglepetést az infláció terén” – tette hozzá, megjegyezve, hogy a közgazdászok számára ezen folyamatok előrejelzése már nem lehetséges. Az állami intézkedések, mint az árstopok és a kamatstopok, eltérítik a normális piaci mechanizmusokat.
Kockázatok és bizonytalanság
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) decemberi inflációs jelentése is megerősíti a szakértők aggályait. A jelentés rámutatott, hogy a globális gazdaság mérsékelt növekedése mellett a továbbra is fennálló kereskedelmi és geopolitikai feszültségek kockázatot jelentenek. Az infláció novemberre visszatért a jegybank által megcélzott 2–4 százalékos tartományba, az MNB 3,8%-os inflációs rátát mért.
Az év elején várható vállalati árak alakulása, valamint az árstabilizáló intézkedések kivezetésének időzítése és hatása „bizonytalanságot hordoz az inflációs kilátásokra nézve.” A jegybank szerint 2026-ban az infláció 3,2%-ra csökkenhet, de a 3%-os cél elérésére csak 2027 második felében lehet számítani.
Pogátsa hangsúlyozta, hogy a pénzkínálat magától nem csupán az MNB hatásköre, hiszen a kormány támogatott hiteleket nyújt, amelyek szintén jelentős befolyással bírnak a piaci folyamatokra. Az általánosan alkalmazott monetáris politikától eltérően az állam szabályozási beavatkozása miatt a gazdasági növekedés statikus helyzetet eredményezett, holott a munkanélküliség nem mutat számottevő emelkedést – ami a piacgazdaságok normális gyakorlatától eltérő jelenség.
Állami beavatkozás következményei
Ez a helyzet arra enged következtetni, hogy a gazdasági folyamatokat erőteljes állami beavatkozások formálják, ami a közgazdaságtan klasszikus elveivel összeegyeztethetetlen. Pogátsa szerint a hazai gazdaságpolitika az államszocializmus idején alkalmazott voluntarizmusra emlékeztet, ahol a gazdasági törvényszerűségeket elnyomja a politikai akarat. „Úgy stagnálni, hogy közben a foglalkoztatás szinte teljes, kifejezetten szokatlan helyzet” – mondta a szakértő.
Ahogy a gazdasági helyzet alakul, úgy a következő év rejtettebb kockázatai csak növekedni fognak. A piaci belépések alacsony kedvező körüli helyzetek elérhetősége mellett a szakemberek jövőképei közt a bizonytalanság teljesen elkerülhetetlenné válik. Ezért a szakmai diskurzus továbbra is elengedhetetlen, hogy a magyar gazdaság irányait és lehetőségeit a legoptimálisabb fényben mutassuk be.
Forrás: 24.hu/fn/gazdasag/2026/01/02/vilaggazdasag-2026-forgatokonyvek-mi-allamadossag-pogatsa-loncsak/
