Brutális bérkülönbségek: A fővárosban majdnem duplája volt a nettó kereset az átlaghoz képest
A GKI az ország nettó keresetek települések szerinti alakulását vizsgálta a NAV adatai alapján 2024-re vonatkozóan. A kutatás eredményei azt mutatják, hogy az országos nettó települési átlagkereset 474 ezer forint volt, ami 13,5%-os növekedést jelent az előző évi 418 ezer forinthoz képest. Azonban a települések közötti eltérések kiemelkedőek voltak.
Budapesten 606 ezer forinton állt a nettó kereset átlag, ami a legmagasabb az országban, bár az üteme a legalacsonyabb volt a fővárosban, csupán 12%-kal növekedett. Ezzel szemben a vármegyeszékhelyeken, valamint a vármegyei jogú városokban az átlagkereset 504 ezer forintra nőtt, ebben 13,5%-os bővülést könyvelhettek el. A városi átlagkereset 456 ezer forint volt, míg a nagyközségekben és községekben ez 407 ezer forintra rúgott. Megfigyelhető, hogy a községek és nagyközségek területein a keresetek átlagosan 14%-kal emelkedtek, tükrözve a bevételi különbségek fokozódását.
Fővárosi és községi keresetek arányai
Az adatok világosan tükrözik a bérkülönbségeket, hiszen a fővárosi átlagkereset majdnem 50%-kal haladja meg az alacsonyabb jövedelmű községekben elérhető összegeket. A vármegyei jogú városok átlagkeresete átlagosan 20%-kal alacsonyabb, mint a budapesti keresetek, ami tovább fokozza a szakadékot az ország különböző területei között.
Vármegyék szerinti bérmegoszlás
A vármegyék elemzéséből Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye mutatkozik a legalacsonyabb átlagjövedelemmel, 374 ezer forinttal, míg Pest vármegye a legmagasabb, 523 ezer forintos átlaggal. A legelőnyösebb keresetek Budapest, Győr, Paks és Székesfehérvár térségében találhatóak, míg a legalacsonyabbak a dél-nyugati és észak-keleti régiók kisebb településein figyelhetőek meg. Fontos hangsúlyozni, hogy a budapesti keresetek torzító hatással bírnak, mivel a fővárosban dolgozó, de más településen állandó lakcímmel rendelkező egyének jövedelme nem Budapesten, hanem a vidéki településeken jelenik meg.
Felzárkózás a jövedelmek terén
A kutatás rávilágít arra is, hogy a legalacsonyabb jövedelmű régiókban tapasztalható felzárkózás figyelhető meg, ahol a bérek százalékosan nagyobb mértékben emelkedtek. Ez a jelenség a GKI szerint nagyrészt a minimálbér és a garantált bérminimum jelentős emelkedésének tulajdonítható. A jövedelmek növekedése a pazarló gyakorlatokon túlmutat, hiszen míg a vidéki területeken a keresetek gyorsabban növekedtek, az összegszerű emelkedés általában a magasabb keresetű településeken volt a legszembetűnőbb, mint Debrecen, Budapest, Székesfehérvár és Paks vonzáskörzetében.
Ez a helyzet éles ellentétben áll a dél-nyugati és észak-keleti kisebb települések mérsékeltebb növekedésével, amely továbbra is aggasztó bérszakadékot mutat az ország különböző részei között, és kiadmányozott állapotokat teremt a munkaerőpiacon.
Forrás: 24.hu
