Kötelezettségszegési eljárások indulnak Magyarország ellen
Az Európai Bizottság elindította a kötelezettségszegési eljárást Magyarország ellen, mivel a hulladékgazdálkodási koncesszió odaítélésekor nem tartotta be az uniós irányelveket. A bizottság meggyőződése szerint a magyar állam által alkalmazott jogosultsági kritériumok diszkriminatívak voltak, valamint a koncesszió 35 éves időtartama túllépte az uniós szabályokban maximálisan megengedett időtartamot.
A Bizottság hangsúlyozta, hogy a koncessziós szerződések odaítélésére vonatkozó uniós szabályok célja a gazdasági szereplők egyenlő bánásmódjának biztosítása és a verseny megnyitása. Az eljárás célja, hogy feltárja, miként módosították a koncesszió előírásait a vonatkozó uniós normák megsértésével.
Kibertámadások szabályozása
Értesítést kaptak Magyarország, Észtország és Lengyelország arról, hogy a Bizottság szükségesnek tartja ezen tagállamok esetében a kibertámadásokkal kapcsolatos uniós irányelvek betartását. Az EU-s irányelv a kiberbűnözés elleni jogi keret alapvető részét képezi, amely megköveteli a tagállamoktól a kiberbűnözéssel kapcsolatos törvények megerősítését és büntetőjogi szankciók bevezetését a nagyszabású kibertámadások ellen.
A Bizottság szerint Magyarország és társai a kibertámadások irányelvében foglalt intézkedéseket nem megfelelően ültették át nemzeti jogrendjükbe, különösen a jogellenes lehallgatásra vagy bizonyos bűncselekmények elkövetéséhez használt eszközökre vonatkozóan.
Büntetőeljárás és jogi védelmi garanciák
Magyarország és Bulgária szintén figyelmeztetést kaptak, mivel nem tartották be az EU-s jogszabályokat a gyanúsítottak és vádlottak költségmentességére vonatkozóan. A Bizottság eljárásai célja, hogy közös minimumszabályokat alakítson ki az érintett jogok védelmére az EU egész területén. Az eddigi tapasztalatok szerint Magyarországon nem minden érintett fér hozzá a költségmentességhez, és a költségmentesség megadása egyéni kérelmekhez van kötve, nem garantálva ezzel a gyors ügyintézést.
Fosszis tüzelőanyagok szabályozása
Az Európai Bizottság követeli, hogy Magyarország tartsa be az önálló fosszilis tüzelőanyaggal működő kazánok pénzügyi ösztönzőinek fokozatos kivezetéséről szóló rendeleteit. A cél az, hogy elérjék az EU 2050-re tervezett teljes mértékben dekarbonizált épületállományát, ennek érdekében az energiahatékonyság növelésére, és az energiaszámlák csökkentésére kell törekedni.
A Bizottság megállapította, hogy Magyarország, Észtország és Olaszország nem hajtotta végre maradéktalanul az intézkedéseket, és nem indokolta meg kellőképpen a pénzügyi ösztönzők kivezetésének késlekedését a megadott határidőig.
Közúti infrastruktúra és útdíjak
Végül, a Bizottság felhívta Magyarországot, Csehországot és Ausztriát arra, hogy ültessék át helyesen a közúti infrastruktúra használatára vonatkozó uniós jogszabályokat. A cél a közúti infrastruktúra díjainak és az azokhoz kapcsolódó költségek harmonizálása az EU területén. A három ország nemzeti jogszabályai nagy vonalakban összhangban állnak az Eurovignette irányelvvel, azonban konkrét rendelkezések hiányosságai miatt nem valósul meg az átfogó törvénymódosítás.
Magyarország esetében a viszonylati jegy időtartamának 120 percre korlátozása jelentős hátrányt jelenthet a nem rendszeres úthasználók, például turisták számára.
Forrás: 24.hu/fn/gazdasag/2025/11/21/kotelezettsegszegesi-eljaras-mohu-europai-unio/
