A magyar kutatók kihívásai az uniós finanszírozás terén
Az Európai Bizottság 2022 decemberében megakadályozta, hogy a közérdekű vagyonkezelő alapítványok által fenntartott magyar egyetemek új szerződéseket kössenek a Horizont Európa program keretében. Ez a legfontosabb európai kutatásfinanszírozási forrás, és a döntés következtében a hallgatók külföldi tanulmányait finanszírozó Erasmus-program is súlyosan érintett. A probléma gyökerei az átláthatóság és az elszámoltathatóság hiányában keresendők.
Az elmúlt időszak kormányzati intézkedései nem tűnik elegendőnek ahhoz, hogy a hazai felsőoktatás számára szükséges támogatási forrásokhoz való hozzáférést biztosítsák. Az egyetemek számára a Horizont projektek keretei között való részvétel nem csupán a pénzügyi forrásokat jelenti, hanem a nemzetközi kutatási közösséghez való tartozást is. Ennek ellenére a magyar intézmények a háttérbe szorultak, és kisebb mértékben tudtak csak részt venni a nemzetközi együttműködésekben.
Összehasonlítva más európai országokkal, például Moldovával és Szerbiával, a magyar egyetemek már nem rendelkeznek olyan szintű hozzáféréssel a tudáshoz és a forrásokhoz. Ezen országok egyetemei, valamint a programhoz társult Tunézia és Dél-Korea sokkal kedvezőbb helyzetben vannak a magyar intézményekhez képest.
Lehetőségek és korlátozások a magyar projektekben
A hazai tudományos közösség számára az utóbbi években némi lehetőség maradt a tudományos együttműködésre, hiszen 43 magyar felsőoktatási projekt összesen majdnem 1,8 milliárd forintot nyert el az uniós Driving Urban Transitions to a Sustainable Future (DUT) program keretében. Azonban a helyzet bonyolultabbá vált, amikor kiderült, hogy Magyarország nem teljesítette a vállalt kötelezettségeit, mivel a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) nem tartotta be a megállapodás szabályait.
A partnerségi megállapodás lényege, hogy a kutatókat vezető szervezet az uniós szervvel leszerződik a támogatási összegre, amelyet a részt vevő országok tudományfinanszírozó ügynökségei kötelesek kifizetni. A nem megfelelő kifizetések miatt Magyarországot visszasorolták, és a magyar kutatók jogállása is meggyengült, mivel a jövőben csak önköltséges formában vehetnek részt a projektekben.
Az adminisztratív kihívások
Az NKFIH-nál a több mint másfél éven át tartó késedelemre nem adtak magyarázatot, és a késlekedés okai sem világosak. A módosított kiírások alapján a magyar kutatók már nem teljes jogú partnerként vehetnek részt, ez pedig komoly akadályt jelent a nemzetközi kutatási kapcsolatokban.
Mindezek következtében a magyar kutatás jövője kétséges, és a helyzet megoldása sürgető feladat, mely az intézmények számára a lehetőségek drámai csökkenését eredményezheti. A hazai kutatók és intézmények számára az adminisztratív szervezetlenség jelenleg nagyobb problémát jelent, mint a tényleges pénzhiány, ami még siralmasabbá teszi a helyzetet.
