Az Alkotmánybírósághoz fordulnak a bankok a kamatstop ügyében
A Magyar Bankszövetség több tagja bejelentette, hogy az Alkotmánybírósághoz fordul, hogy megállapítsa a lakossági kamatstop ismételt meghosszabbításának alaptörvény-ellenességét. A kamatstop rendelet, amely 2021 óta van érvényben, évtizedek óta nem tapasztalt beavatkozásnak számít a pénzügyi szektor működésében.
A kamatstop háttere
A kormány a Covid-veszélyhelyzetre hivatkozva vezette be a rendeletet, amely a változó kamatozású lakossági jelzáloghiteleket célozta meg. A hitelintézetek nem számíthatják fel a piacon érvényes kamatot, mindössze a 2021. október 27-én érvényes 3 hónapos BUBOR-nak megfelelő, 2,02%-os kamatot lehet alkalmazni. A törvény azonban később kiterjedt a lízingszerződésekre és más jelzáloghitelekre is.
Az alkotmányjogi panasz részletei
Az OTP Bank Nyrt., OTP Jelzálogbank Zrt., Erste Bank Hungary Zrt., K&H Bank Zrt., Raiffeisen Bank Zrt. és CIB Bank Zrt. közösen kérik az Alkotmánybíróságtól, hogy vizsgálja meg a törvény alaptörvénybe ütközését. Az eset egyesítése a korábbi panaszokkal is napirenden van, mivel a pénzintézetek ragaszkodnak ahhoz, hogy a múltbeli és jelenlegi beavatkozások jogszerűségét állapítsák meg.
Folytatódó bizonytalanság a piacon
A kamatstop hosszabbítása már a járványt követően is megvalósult, ami komoly kérdéseket vet fel a kormányok és a pénzintézetek közötti kapcsolatban. A kamatstop érvényessége 2025. június 30-ig tartott, azonban a kormány nyolcadik alkalommal is hosszabbította, így a határidő 2025. december 31-ig terjed.
Zárszó
Az ügy jogi hátterének további alakulása komoly hatással lehet a lakossági hitelek feltételeire és a pénzpiac általános működésére. Az Alkotmánybíróság döntése nem csupán a bankok számára, hanem a hitelfelvevők széles körének is megmutathatja, milyen védelmet nyújt a jogi keretek rendszerének átláthatósága és jogszerűsége.
Forrás: 24.hu/fn/gazdasag/2025/09/11/magyar-bankszovetseg-kamatstop-alkotmanybirosag/
