A jegybanki alapítvány mocsarába süllyedve
Az utóbbi hetekben egyre inkább felmerülnek a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által támogatott jegybanki alapítvány körüli gyanús ügyletek. Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) friss jelentése lerántotta a leplet a botrányos gazdálkodásról, melyben körülbelül 150–200 milliárd forint eltűnéséről tesz említést. De ami még szembetűnőbb, hogy a jegybank nem csupán a kezdeti tőkével, hanem további, több mint 100 milliárd forinttal is segítette a közelmúlt ingatlanmanipulációit.
Matolcsy Györgyék és a kedvezményes kötvények játszmája
Érdekes, hogy a jegybanki növekedési kötvényprogram keretében, amit 2019 óta futtatnak, a források javarészt a NER-közeli cégekhez folytak be. A támogatott kötvények 70%-át a jegybank jegyezte le, így egy újabb rétegének tette lehetővé a gazdasági elithez tartozó vállalkozások számára a projektjeik megvalósítását. A kamatok ipari mértékben kedvezőek voltak – mindössze 2-6% között változtak, mindez pedig a jelenlegi inflációs környezetben aranyat ér.
Kik profitálnak a válságból?
A kötvényprogram nyomán nemcsak a Mol Nyrt. és az OTP, hanem olyan rokon érdekelt felek is részesültek, mint Mészáros Lőrinc és Csányi Sándor. Az ingatlanfejlesztésbe, amely a legtöbb esetben a közpénzek felhasználásának újabb eszköze, közvetlenül beavatkozott az MNB. Olyan cégek, mint a GTC Magyarország Ingatlanfejlesztő Zrt. és a SkyGreen Buildings Kft. kimagasló lobbierejüknél fogva hatalmas kedvezményeket élveztek.
A közpénzek tálcán kínálva
A legnagyobb döbbenet, hogy a kötvénykibocsátás révén a résztvevők reálisan alacsony kamatokkal juthattak a hitelekhez, melyek átláthatatlanul bonyolult pénzügyi struktúrákon keresztül kerültek a piacon lévő elképesztő összegű közpénzhez. Az alapítványhoz kapcsolódó ingatlanüzletekbe több száz milliárd forint közpénz ömlött, aminek elosztása, használata és az, hogy valójában kik húztak hasznot belőle, egy kimeríthetetlen kérdéskör marad.
Az átláthatóság hiánya
Az MNB kötvényprogramjának célja alapvetően a gazdaság élénkítése volt, de a kibocsátott kötvények közvetett módon a szívességek politikai játszmáit segítik elő. Az új Varga Mihály-féle vezetés sem tudott érdemi választ adni arra, hogy mennyi is volt a közérdekű támogatással szervesen összefonódó gazdasági tevékenységek mértéke.
A jövő bizonytalan
A jövő tekintetében kiderült, hogy a Magyar Nemzeti Bank és a jegybanki alapítvány közötti kapcsolat nem csupán egy intézmény keretein belül mozgó költségvetési titok, hanem egy valódi gazdasági kérdés. Az, ami a kötvénykibocsátások nyomán kialakulhat, a gazdaság alapvető stabilitását kérdőjelezi meg, és nem fogja megkímélni a köz pénzeivel való visszaéléseket sem.
