Az Erős Forint Hatása az Iparra és a Kereskedelemre
Az idei évben a forint közel 10%-os erősödése nemcsak az importköltségek csökkenésével járult hozzá az infláció mérsékléséhez, hanem jelentős hatással volt az exportorientált ipari vállalatok jövedelmezőségére is. A GKI Gazdaságkutató Zrt. legfrissebb elemzése szerint a stabil és erős forint a nagyobb szolgáltató cégek nyereségét is csökkentette, amit a tudományos magatartásuk szerint vélhetően a piac igényeivel való összefüggésnek hívhatunk.
Az elemzés keretében 1356 céget vontak be, ezen belül ipari, építőipari, kereskedelmi és szolgáltatói szektorokat elemeztek. Az árfolyam-erősödés legnagyobb negatív hatását az ipari szektor szenvedte el, ahol a jövedelmezőség átlagosan -23-as értéket mutatott. A forint erősödése különösen az exportorientált iparvállalatokat érintette hátrányosan, hiszen az euróban realizált árbevételek forintban kifejezve csökkentek, miközben a költségek jelentős része – körülbelül 20-25% – forintban merül fel.
A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint az első négy hónapban az árfolyam hatása semleges volt az ipari exportálók számára, azonban a forint ezt követően körülbelül 3,5%-ot erősödött, ami már veszteségeket okozott számukra. Az alacsonyabb importárak viszont nemcsak az exportálókat érintik, hanem a belföldi piacra termelő cégeket is hátrányos helyzetbe hozhatják, hiszen a hazai piacon való versenyképességüket csökkenthetik az olcsóbb importtermékek.
Az ipari vállalatok mellett a nemzetközi üzleti szolgáltatásokat nyújtó cégek is érzékelték az árfolyamváltozás negatív hatását, amely leginkább a bérköltségek magas arányának és a nemzetközi verseny korlátozott áremelési lehetőségeinek következménye. E szektor becslése szerint az idei forinterősödés 5-6%-os, euróban mért költségnövekedést hozott, ami a bér- és egyéb költségek növekedésével együtt 10-11%-ot jelent.
A kereskedelmi és építőipari szektorok, amelyek főként a belföldi keresletre támaszkodnak, enyhén pozitív visszajelzéseket adtak a forint erősödéséről, hiszen az importálással kapcsolatos költségek alacsonyabbak, így az importált alapanyagok gazdaságosabbá váltak. A GKI megjegyzi, hogy ezekben az ágazatokban a költségoldali előnyök ellensúlyozhatják a bevételek csökkenésének hatását.
Ez a tendencia különböző hatásokat gyakorol a vállalatok méretének függvényében is. A tíz fő alatti cégek esetében átlagosan -6 pontot, míg az 50 fő feletti vállalatoknál már -25 pontot mért az elemzés. Az ágazati és vállalatméret közötti összefüggések alapján a forint erősödésének kedvezőtlen hatása az iparban egyformán érvényesült minden méretkategóriában, valamint a szolgáltató szektorban is marked különbségeket mutatott.
A GKI összegzése szerint az erős forint makroszintű előnyei, mint a csökkenő importköltségek, és az infláció mérséklése, újraosztják a nyereséget és a veszteséget különböző cégek között. A nagyobb exportorientált vállalatok jövedelmezősége hosszú távon veszteséget okozhat a külkereskedelmi többlet és a folyó fizetési mérleg alakulásában. Továbbá, a belföldi piacra termelő cégek versenyhátránya is fokozódik az importált javak áraival összefüggésben, ami a következő hónapokban várhatóan 8%-os olcsóbbodást hoz az ipar számára.
