MNB: Az alapkamat csökkentése és az infláció várakozásokkal ellentétes alakulása
A Monetáris Tanács keddi ülésén 25 bázisponttal, 6%-ra csökkentette az alapkamatot. Ez a döntés lehetőséget biztosít a pénzügypolitikai lazításra, amely február óta nem történt meg. Az elmúlt hetek gazdasági eseményei, köztük a vártnál alacsonyabb májusi infláció és a forint erősödése, kedveztek a kamatcsökkentésnek. A közel-keleti háború alakulása is pozitív irányba mozdult el, habár a múlt héten aláírt tűzszünet még mindig törékeny.
Bár a körülmények lehetővé tették a lépést, a nemzetközi események miatt óvatosságra van szükség. A Portfolio szerint a kamatcsökkentés mellett akár egy 50 bázispontos mérséklés is szóba kerülhetett a tanácskozáson.
Délután az MNB közzéteszi a negyedéves inflációs előrejelzését és a GDP-re vonatkozó prognózist is. Ezzel egy időben Varga Mihály, a jegybank elnöke sajtótájékoztatót tart, amelyben részletezi a döntés indoklását.
A forint árfolyama és a befektetői bizalom
A lépést Kiss Péter, az Amundi Alapkezelő befektetési igazgatója is kommentálta, aki szerint a forint árfolyamát nem befolyásolja érdemben a kamatcsökkentés. Az új magyar kormány euró-bevezetés melletti elkötelezettsége és az EU-s források lehívásának lehetősége erősíti a befektetői bizalmat, így a piacok már előre árazták a magyar és a nemzetközi kamatfelár közötti csökkenést.
A bankigazgató szerint a folytatás nagymértékben függ a megszerzett bizalom megtartásától. Ehhez elengedhetetlen a költségvetés változása, valamint a jövő évi költségvetési törvény elfogadása, amelyek a prudens költségvetési politika fenntartását bizonyítják. A monetáris politikának szintén fontos, hogy elkötelezze magát az infláció kordában tartása mellett, amely nem könnyű feladat, de siker esetén jelentős csökkenést hozhat a kamatkiadásokban is.
