A Mohu Program Törékeny Tervezete
Gulyás Gergely kancelláriaminiszter áprilisi bejelentése a palackautomaták országos kihelyezéséről hamarosan szétesett illúzióvá vált. A várva várt települési program több mint várakozásokkal ellentétben eddig súlyos megtorpanásokba ütközik. A Népszava információi szerint a Mohu programja nem halad, hiszen a kormány és a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ) még nem lépett párbeszédbe a megvalósítás érdekében.
Az Önkormányzatok és a Munkaerő Kérdése
Gyergyák Ferenc, a TÖOSZ főtitkára világosan megfogalmazta, hogy az automaták üzemeltetésének részletei homályosak. Nem csupán az elhelyezés és a karbantartás terhei, hanem a begyűjtött palackok elszállítása is aggasztóan körvonalazódik. Az önkormányzatok megszorításai miatt a program életképtelennek tűnik, nem is beszélve a költségvetési terhekről, amelyek a nonprofit szervezetekkel való együttműködést gyakorlatilag ellehetetlenítenék.
Vélemények a Programról
Az érdekeltség hiánya és a megalapozott tervek hiányosságai miatt számos polgármester úgy véli, hogy kis települések számára a palackautomaták kihelyezése felesleges, és sokkal fontosabb kérdésekkel kellene foglalkozniuk, mint például az egészségügy fejlődése vagy a helyi oktatás. Ezen aspektusok figyelmen kívül hagyása nemcsak a települések fejlődését gátolja, hanem a lakosság bizalmát is sikeresen lerombolja.
Az Állami Szerepvállalás Kérdése
A kormány célja a körforgásos gazdaságra való átállás, mint a hulladék minimalizálásának irányelve, de ennek megvalósulása egyértelműen zátonyra fut, ahogyan azt a Minisztérium is méltatta. Az állami hulladékgazdálkodásért felelős Mohu Mol szerepvállalása bár elvileg kedvezőbb lenne, a gyakorlatban viszont megvalósíthatatlannak tűnik.
A Jövő Előrejelzései
A folyamatosan növekvő palackvisszaváltási arányok nem adnak okot az örömre, hiszen a területi megvalósítások hiánya korlátozza a program teljes kibővülését. Az a potenciálisan 20 milliárd forintos költségtöbblet, amely a szükséges automaták telepítésével jár, a kormányzati megszorítások környezetében fokozottan problematikusnak számít.
Elemzők egyetértenek abban, hogy a lemaradás a vidéki településeken még érezhetőbb, mint városi környezetben, ahol az erőforrások elosztásának mértéke végképp kérdéses. A kukázás nemcsak logisztikai, hanem politikai döntés kérdése is, amit a közeljövőben érdemes lenne jobban átgondolni.
A helyzet önmagáért beszél: a kormányzati ígéretek és az elemi szükségletek közötti szakadék egyre csak mélyül, ami a társadalmi feszültségek izzásaival fenyeget.
