GKI: Soha nem látott ugrás a magyar fogyasztók bizalmában
A GKI Gazdaságkutató legfrissebb felmérése szerint, amely az Európai Unió támogatásával készült, májusban jelentős emelkedés következett be a lakossági várakozásokban, elérve ezzel az 5,5 éves csúcsot. A fogyasztói bizalmi index értéke 16,1 ponttal nőtt, ami példátlan mértékű havi elmozdulás a felmérés több mint 30 éves történetében.
A májusi index értéke -0,9 pont, ami az eddigi legmagasabb érték a 2002-es választások utáni hónapokban és az 2018-2019 közötti időszakokban mért értékek után. Ez a javulás utal arra, hogy az új kormány működésével és a gazdaságpolitikai fordulatba vetett bizalom erőteljes hatással volt a közvéleményre.
Az okok mögött rejlő tényezők
A havi emelkedés mögött az ország következő 12 hónapjára vonatkozó gazdasági helyzet és a lakosság pénzügyi kilátásainak javulása húzódik meg. E két alindex között jelentős értéknövekedés tapasztalható: az előbbi 33,4 ponttal, míg az utóbbi 17,6 ponttal nőtt egyetlen hónap alatt. Ha az elmúlt egy évet vizsgáljuk, az előző mutató 60,2, míg az utóbbi 28 ponttal magasabban áll, mint egy éve.
Az eddigi tapasztalatok szerint a parlamenti választások közelében emelkednek a bizalmi indexek, de a mostani ütős javulás ritka jelenség, amely korábban nem volt megfigyelhető, mivel az ilyen növekedések jellemzően elnyújtott trendet mutattak.
Aszimmetria a mutatók között
A bizalmi index másik két részindexe is kedvező irányba mozdult, habár mérsékeltebb ütemben. A lakosság az elmúlt 12 hónap pénzügyi helyzetét 6,4 ponttal, míg a nagy értékű fogyasztási cikkekre fordítandó költségkeretet 7 ponttal értékelte jobbnak, mint április elején. Az eredmények aszimmetriája azt jelzi, hogy a háztartások jövőbeli várakozásai sokkal pozitívabb irányban változtak, mint az elmúlt év saját pénzügyi helyzetének megítélése, ami a gazdaságpolitikai fordulatba vetett bizalom stabilitására enged következtetni.
Inflációs és munkanélküliségi várakozások
Jótékony változások történtek az inflációs várakozásokban is, amelyek jelentősen mérséklődtek, ezzel párhuzamosan csökkent a 12 hónap múlva érzékelt pénzromlás üteme. Az emberek a munkanélküliek jövőbeli helyzetét is kedvezőbben ítélték meg, összegezve a lakosság májusi helyzetértékelése minden szempontból pozitívabb volt, mint egy hónappal korábban.
Az elkövetkező hónapok adatai fogják definitíve megmutatni, hogy az új bizalmi csúcs tartós jelenség vagy a kormányváltás körüli egyszeri várakozás csúcsának tekinthető. Az eredmények azt mutatják, hogy a gazdaságpolitikai és politikai környezetet övező remények mára meghatározó szerepet kaptak a magyar társadalom szempontjából.
