Az Otthon Start Program Átalakítása Szükséges a Szakmai Szervezetek Szerint
Az utóbbi időszak lakáshitelezési rekordjait a támogatott hitelezés generálta Magyarországon, ám a szakmai szervezetek szerint az Otthon Start Program komoly átalakításra szorul. A Portfolio Hitelezés 2026 konferenciáján elhangzottak szerint a program torzította a piacot és jelentősen megemelte a lakások árát, ami újragondolást igényel.
A legfrissebb adatok szerint 2025 decemberében a kihelyezett új lakáshitelek 81%-a állami támogatású volt, ami folytán a lakásárak mesterségesen emelkedtek. Jelasity Radován, a Magyar Bankszövetség elnöke is hangsúlyozta ezt a problémát, hozzátéve, hogy a jelenlegi helyzet fenntartása nem tartható.
Az Otthon Start Program bevezetése óta az állami támogatások ösztönzőleg hatottak, a tavalyi év során 1977 milliárd forintnyi lakáshitelt folyósítottak a bankok, míg az idei év során ez a szám akár 2500 milliárd forintra is nőhet. Florova Anna, az OTP Bank ügyvezető igazgatója rámutatott, hogy az Otthon Start hitel folyósítása október és február között 1000 milliárd forintra rúgott, és összességében 1650 milliárd forintra emelkedhet ez az összeg.
A program révén 80%-os keresletélénkülés figyelhető meg, amelynek következményeként a lakásárak jelentősen emelkedtek. Az új hitelek felét 50-60, illetve 60-80 négyzetméteres lakásokra költik, a másik felük pedig az olyan vidéki ingatlanokra koncentrálódik, amelyek kevésbé megfelelnek a korszerű energetikai követelményeknek.
A szakmai kerekasztal-beszélgetés során elhangzott, hogy az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal (IFK) javaslatait figyelmen kívül hagyták az Otthon Start Program tervezésekor. Az ingatlanfejlesztők kritikájukat fejezték ki a főváros kizárása miatt, amely az 1,5 milliós négyzetméter-árkorlátozás miatt következett be, valamint a hitelhez nem kapcsolódó energetikai elvárások miatt. Rámutattak arra, hogy a támogatások megszűnése lelassíthatja a piacot.
Harmati László, az Erste Bank vezérigazgató-helyettese szerint a jelenlegi támogatási rendszert teljesen át kellene alakítani. Felhívta a figyelmet a Lakhatási Minimum programra, amely szerint a magyar lakáspolitika hosszú távú eredménytelensége aggasztó, mivel a lakhatási szegénység mértéke nem csökkent az évek során.
A konferencia résztvevői egyetértettek abban, hogy egy célzottabb támogatási rendszerre lenne szükség, amely ténylegesen segíti az első lakáshoz jutást. Emellett a lakástakarékpénztári rendszer újragondolása is felmerült, mivel a 6%-os kamatszint mellett nem lenne szükség különleges ösztönzőkre a lakáshitelezés fenntartásához.
