Döntöttek az alapkamatról Varga Mihályék
Az előzetes várakozásoknak megfelelően a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa 6,25%-on hagyta az alapkamatot, így nem folytatódik a februárban megkezdett lazítás. A döntés oka, hogy az inflációs helyzet, noha kedvezőbbé vált, a közel-keleti események következtében némi óvatosságra intett a döntéshozók részéről.
A februári 25 bázispontos kamatcsökkentés után, a keddi ülésen a Monetáris Tanács változatlanul tartotta az alapkamatot. A döntéshozóknak mérlegelniük kellett a javuló inflációs adatokat, melyek során a februári áremelkedés üteme 1,4%-ra lassult, valamint a közel-keleti háború okozta potenciális inflációs és pénzpiaci kockázatokat.
A Portfolio által megkérdezett elemzők a döntést nem találták meglepőnek, hiszen egyetértettek abban, hogy a 6,25%-os alapkamat fenntartása valószínű volt.
Nagy kockázat az energiaárak megugrása
Elemzői becslések szerint a fejlődő országok közül a magyar és a lengyel inflációt érinti a legnagyobb mértékben az olajáremelkedés hatása, ami hangsúlyozza a helyzet óvatosságát. Az Amundi Alapkezelő kommentárjában kifejtették, hogy míg a jegybankok általában a volatilis energia- és élelmiszerárak nélküli maginflációra összpontosítanak, a fejlődő piacokon az olajár emelkedése jelentősebb kihívásokat jelent, hiszen az inflációs indexekben magasabb a hajtóerőt képviselő energia súlya, a deviza gyengülése pedig felnagyítja a sokkok hatását.
A monetáris politika és a külkereskedelmi mérleg
Jelenlegi körülmények között az MNB rendelkezésére álló reálkamatok kedvező helyzetet mutatnak, és a vezetés megítélése pozitív. Az MNB monetáris politikájával kapcsolatos jövőbeli kilátások szoros figyelmet érdemelnek, hiszen a külkereskedelmi mérleg mutatói ismét fontos szerepet játszhatnak. A várakozások szerint a februári külkereskedelmi mérleg adatainak nyilvánosságra hozatala hatással lesz a gazdasági folyamatokra, és a márciusi adatokat is érdemes figyelemmel kísérni, mivel a számok tovább romolhatnak a háborús konfliktusok miatt.
