A kecskeméti Mercedes-gyár toborzásának leállása: ellentmondások a háttérben
A Mercedes-Benz hazai leányvállalatánál, a kecskeméti üzemben folyó nagyszabású gyárbővítés ellenére a munkások szerint megszakadt a toborzás. A gyár vezetése már több mint egy éve optimistán nyilatkozik a kecskeméti gyár jövőjéről, amely supposedly a legfontosabb európai Mercedes-üzem lesz. Jelenleg azonban a munkahelyi helyzet már korántsem tűnik rózsásnak, hiszen a három műszakos rendszerből előbb kettőt, majd egyet redukáltak, és a dolgozók arról számoltak be, hogy gépsorokat szerelnek le.
A helyi sajtóban megjelent információk szerint a Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft. hivatalosan is megerősítette, hogy a kecskeméti üzemben januártól áprilisig átmenetileg egy műszakos munkarendre álltak át. Ez a döntés mögött álló okok között szerepel az egy milliárd euróra rúgó gyárbővítési program, amely a gyártási kapacitás növelését célozza. A vállalat ez idő alatt új modellek gyártását tervezi, így az MMA és MB.EA platformjain elektromos autók is készülnek a jövőben.
Az átszervezés és a műszakváltozás ellenére a Mercedes vezetése továbbra is a bővítés sikeréről és a kecskeméti üzem potenciáljáról kommunikál, hangsúlyozva, hogy az új gyártási folyamatok elindítása során széleskörű fejlesztések és átépítések zajlanak. A tisztán elektromos GLB sorozatgyártásának beindítása is tervben van, ami új kihívások elé állítja az üzemet.
Az eddigi információk alapján a műszakcsökkentés ellenére a cég hangsúlyozta, hogy a törzsállomány létszáma nem csökken, noha a munkavállalók munkaideje egyértelműen rövidült. Az alkalmazottak közül sokan azt tapasztalták, hogy a téli leállás után kevesebb munkavégzésre volt szükség, hiszen sok munkavállalónak nem kellett visszatérnie a munkahelyére.
Ez az ellentmondás, amely a közölt információk és a valós munkahelyi helyzet között feszül, felveti a kérdést, hogy vajon valóban biztos lábakon áll-e a cég bővítési terve, és hogy a rákövetkező időszak mit hoz a kecskeméti Mercedes-gyár számára.
