A pénzhiány és a kormányváltás árnyékában
A kormány tervei szerint 2025 és 2035 között körülbelül 50 ezer milliárd forintot kívánnak költeni állami beruházásokra. Azonban nem nehéz észrevenni, hogy a költségvetés pénzhiánya, valamint egy esetleges kormányváltás komoly kihívások elé állíthatja Orbán Viktor kabinetjét.
A nemzetgazdasági tárca becslései szerint a GDP 2025-re elérheti a 87 ezer milliárd forintot, ami már önmagában is nem elhanyagolható összeg. A kormány viszont az ismereteink szerint egy ennyire ambiciózus és egyedülálló költségvetést próbál megvalósítani, amit a valóság távolról sem tükröz.
Megvalósíthatósági kérdések
Az elmúlt hónapokban Lázár János az állami beruházások többségét felfüggesztette, amint azt a pénzhiány következményeiként kiemelték. Az ilyen drámai lépések, mint a közlekedési projektek leállítása, újra felvetik a kérdést, hogy mennyi terve a kormánynak valósulhat meg.
Érdemes megemlíteni, hogy a megjelölt projektek, köztük az egészségügyi központok fejlesztése és új iskolák építése, számos problémát rejt magában. Az előirányzott projektek között a Dél-Budai Centrumkórház építése is szerepel, amely évek óta halasztásra került, bár most újra előtérbe került a költségvetés keretein belül.
Csillagászati összegek a közlekedésre
A közlekedéssel kapcsolatos fejlesztések megvalósítása érdekében a kormány óriási összegeket kíván áldozni. A 1500 milliárd forintos M100-as gyorsforgalmi út költségei, ami a fővárost elkerülő M0-ás körgyűrűzárását jelenti, tükrözik a költségvetés mértéktelenségét.
Sok szakértő úgy véli, hogy az építőipar nem rendelkezik elegendő kapacitással ahhoz, hogy ilyen mértékű fejlesztéseket valósítson meg. Az elmúlt évek tapasztalatai arra is figyelmeztetnek, hogy a tervezett vasúti fejlesztések a valósághoz képest erősen túlgondoltak.
Vízmegtartás és vízgazdálkodás túlélési terv nélkül
A kormány évtizedes pénzügyi lemaradása a vízgazdálkodás terén is észlelhető. A Homokhátság vízmegtartó létesítményeire eltéphetetlen 1436 milliárd forintos keret lett meghatározva, de az elmúlt években nem történt érdemi előrelépés e területen.
Az idei költségvetés vízvédelmi beruházásokra mindössze 4 milliárd forintot irányoz elő, aminek fényében nehéz elképzelni a jövőbeni vízkészletek biztosítását komoly pénzügyi háttér nélkül.
Projektek a gyakorlatban
A kormány által felvázolt új Duna-hidak és közlekedési hidak elég gyakori ígéret, azonban a sokszor indokolt kritikák szerint sokakat aggaszt, hogy ezek a projektek a tervezett forgalomnál jóval kevesebb forgalmat generálnának, elherdálva ezzel a költségvetés erőforrásait.
A Galvani-híd és a csepeli Gubacsi vasúti híd felújításának ára is több mint 480 milliárd forint, így nem nehéz belátni, hogy a lakosság kardinális érdeke hová tűnik ezekben a közlekedési ígéretekben.
Ahogy a helyzet most áll, a vállalkozásoknak és állami szektornak is világos kell, hogy legyen, hogy ezen ambiciózus tervek sok középtávú kérdést és problémát felvetnek, amelyek megoldására sürgősen szükség lenne.
