Hatalmas bérszakadék: Csenyétén 75 ezer, Telkiben 920 ezer forint a havi nettó munkajövedelem
A nettó munkajövedelmek 2025. évi változását vizsgáló elemzés szerint a legmagasabb és a legalacsonyabb jövedelmű magyar település között csaknem 13-szoros a különbség, a fővárosban pedig majdnem 50 százalékkal magasabb a havi munkajövedelem, mint a községekben.
A Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján 2025-ben a nettó havi átlagkereset 487 ezer forint volt, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal szja-adatbázisa alapján a nettó havi átlagos munkajövedelem ugyanekkor 521 ezer forintot tett ki. A KSH 3,8 millió teljesállású munkavállalóval számol, a NAV adatbázisa ennél szélesebb körű foglalkoztatási adatokkal szolgál, így az elemzés hozzávetőleg 4,3 millió munkavállaló adatait vette figyelembe.
Az átlag mögött szélsőséges különbségek húzódnak. Budapesten az átlagos nettó havi munkajövedelem 666 ezer forint volt 2025-ben, a megyeszékhelyeken és a megyei jogú városokban 550 ezer forint, a városokban 502 ezer forint, a nagyközségekben és községekben 449 ezer forint. Budapest így 48 százalékkal magasabb jövedelmet mutat a községeknél, a megyei jogú városokat pedig 21 százalékkal haladja meg.
A munkajövedelmek eltéréseit döntően a földrajzi elhelyezkedés magyarázza: az egyenlőtlenségek több mint 80 százaléka ebből fakad, nem a településtípusból. A tíz legtöbbet kereső település közül – a kiugró budapesti II. és XII. kerületen kívül – öt Pest megyei község: Telki, Nagykovácsi, Budajenő, Üröm és Herceghalom. Mellettük egy borsodi (Tornakápolna), két veszprémi (Németbánya, Salföld), egy Nógrád megyei (Garáb) és egy Győr-Moson-Sopron megyei (Maglóca) község fért be a top tízbe. Ebben a körben a legalacsonyabb érték is 810 ezer forint, a települési csúcs 920 ezer forint Telkiben, Budapesttel együtt pedig 981 ezer forintra emelkedik a maximum.
A tíz legalacsonyabb jövedelmű településből nyolc Borsod-Abaúj-Zemplén megyében található. A legszegényebb településen, Csenyétén a havi nettó átlagos munkajövedelem 75 ezer forint, a kategória felső határa pedig csak 158 ezer forint.
Pozitív tendenciaként említi az elemzés, hogy a munkajövedelmek százalékosan nagyobb mértékben emelkedtek az elmaradottabb területeken tavaly. A minimálbér és a garantált bérminimum emelkedése a bértorlódás révén elsősorban az alacsony jövedelműek bérét emeli. Bár felzárkózást mutatnak a legszegényebb régiók, ez az olló csak lassan zárul. A legnagyobb százalékos növekedést Pest, Somogy, Baranya, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye mutatta, átlag alatti a növekedés a Dunántúl északi részén, Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom és Veszprém megyében. Nominálisan azonban más a kép: Budapesten 60 ezer forinttal, Pest megyében 54 ezer forinttal emelkedett a nettó havi átlagos munkajövedelem, míg az északkelet-magyarországi és alföldi régiók nominálisan a legkevesebbet nyerték.
