„Mi nem vásároltuk volna meg a Mátrai Erőművet” – volt MVM-es felsővezető Mészáros Lőrinc üzletéről
Az MVM nyáron távozott általános vezérigazgató-helyettese, Tamáska József szerint a vállalat üzleti stratégiája nem tette volna lehetővé a Mátrai Erőmű visszavásárlását Mészáros Lőrinctől. „Mi nem vásároltuk volna meg a Mátrai Erőművet” – fogalmazott a szakember, hozzátéve, hogy a többszörös fordulatot hozó üzlet szereplői közül a felcsúti milliárdos biztosan jól járt.
Arra a kérdésre, hogy lesz-e mit kivizsgálni az ügylet körül, Tamáska József úgy válaszolt: „Hát most mindent megvizsgálnak.”
Paks mint állam az államban
A volt vezérigazgató-helyettes arról is beszélt, hogy a Paksi Atomerőmű az elmúlt években gyakorlatilag állam az államban módban működött, és az MVM-nek mint a tulajdonosi jogokat gyakorló holdingnak folyamatosan nagy erőfeszítésébe került a jog gyakorlásával járó feladatok ellátása, mert Paks vezetése nem mindig volt partner az együttműködésben. A vállalatcsoporton belül a paksi területek vagyon- és eszközkontrollja, valamint integrációja bizonyult a legnehezebb feladatnak.
Rezsicsökkentés és likviditási gondok
Tamáska József felidézte az Orbán-kormány alatt bevezetett rezsicsökkentés ágazati megítélését is. Elmondása szerint a szakma fogadásokat kötött arról, melyik közműhálózat omlik össze előbb: a nyertes a víz lett tíz évvel, utána a gáz, majd a villamos hálózat bedőlését várták. A cégen belül a likviditásmenedzsmentnek komoly fejtörést okozott a napi ügymenetben a pénzügyi lyukak betömése.
Energiaipari stratégia nélküli akkuipar
Súlyos következményekkel járhatnak azok a megállapítások, amelyek szerint az Orbán-kormány iparpolitikai irányváltását, az intenzív akku- és járműipari befektetéseket nem alapozták meg energiaipari stratégiák. A problémát az jelentette, hogy miközben a jellemzően Ázsiából érkező gyáraknak a keleti országrészt szemelték ki, ott nem állt rendelkezésre elegendő energiaellátási kapacitás. Tamáska József szerint úgy tűnik, a kormány előbb állapodott meg a befektetőkkel, és utána igyekezett hozzáigazítani az iparstratégiát az új helyzethez. Ez számos kérdést felvet, például azt, hogy miért szipkázta ki az Orbán-kormány a nyereséget a cégből, ha közben elvárás volt az MVM felé a rendszerfejlesztés.
Tőzsdére lépés és osztalékfizetés
A volt felsővezető szerint 7-8 hónap alatt tőzsdére lehetne vezetni az MVM-et, ennek előkészítése régóta napirenden van, de konkrét menetrend nincs. Annak, hogy ez eddig nem történt meg, az egyik magyarázata, hogy a cég jó nyereségtermelő képességgel rendelkezik, ezáltal biztos osztalékfizető, ami a tulajdonosnak – jelen esetben az államnak – fontos a költségvetési pálya finanszírozásához.
