Kapitány István: A rezsicsökkentést fenntartjuk, a támogatást újabb csoportokra is kiterjesztjük
A rezsicsökkentést fenntartja a kormány, és a támogatást újabb csoportokra is kiterjeszti – jelentette ki Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter egy gazdasági lapnak adott interjújában.
A miniszter hangsúlyozta, hogy az energia árát összességében szeretnék csökkenteni, és a rezsicsökkentés fenntartására a nap- és szélenergia, az energiatárolás, valamint az olcsó atomenergia kiegyensúlyozott használata teremt lehetőséget.
A támogatást újabb csoportokra is kiterjesztik, például a tűzifával fűtőkre: ezért csökkentették a tűzifa áfáját 27 százalékról 5 százalékra, és megduplázták a szociális tűzifa hosszú évek óta változatlan keretét.
Az üzemanyagárak kapcsán kifejtette, hogy Magyarországon a benzin- és a dízelárak a régiós átlagárak alatt vannak, alakulásukat folyamatosan figyelemmel kísérik, azonban nem szeretnének az adófizetők pénzéből minden üzemanyagra és minden fogyasztóra kiterjedő fix árat bevezetni. Mint mondta, ennek tetemes költsége azokat is terhelné, akik nem autóznak, ezért döntöttek a célzott dízeltámogatás mellett.
A miniszter az olajpiaci folyamatokkal kapcsolatban arról beszélt, hogy most az a legfontosabb, hogy Magyarországon ne alakuljon ki ellátási probléma. Felidézte, hogy a biztonsági tartalék márciusban egyetlen hónap alatt 44 napra csökkent, a stratégiai készleteket azonban mostanra 87 napra töltötték vissza, és azok akár már ősszel elérhetik a 90 napot. Hozzátette, hogy a Barátság vezetéken érkezik kőolaj, de az Adria-vezeték is rendelkezésre áll, és a horvát kormánnyal, valamint a MOL-lal azon dolgoznak, hogy teljeskörűen megtörténjen a vezeték tesztje, és pontosan ismerjék a kapacitását.
A téli gázellátásról szólva kijelentette, hogy Magyarországon nem lesz probléma, mivel több irányból tudnak gázt beszerezni, és a határkeresztező kapcsolatoknak köszönhetően ellátási és árazási szempontból is van mozgásterük.
A Paksi Atomerőművel kapcsolatban a miniszter a nyári energiakrízis után fókuszba került üzemidő-hosszabbítás esélyeit kedvezőnek látja, de hangsúlyozta, hogy ez még nem ígéret – még úgy sem, hogy eközben Paks II. óriási késésben van. Mint mondta, szeretnék sikeresen befejezni az üzemidő-hosszabbítást amiatt is, mert Paks II. jelen állás szerint leghamarabb 2034–2035 körül valósulhatna meg, a működő blokkok leállítását viszont a hatályos engedélyek alapján már 2032-től el kellene kezdeni.
A nyári paksi energiakrízis kapcsán kifejtette, hogy a fenékküszöbre valószínűleg még jó ideig szükség lesz, a végleges kialakításánál ugyanakkor biztosítani kell a Duna hajózhatóságát. Mint mondta, amikor a még mindig nagyon alacsony vízszint ezt lehetővé teszi majd, a küszöböt lejjebb kell vinni az eredetileg megépített szintnél, és a két oldal között meg kell teremteni a hajózás lehetőségét. A hosszabb távú megoldás kapcsán közölte, hogy az egyedi biztonsági szivattyúkat már gyártják, azok a következő években érkeznek meg, és azt biztosítják, hogy ha leállna az atomerőmű, akkor a szükséges biztonsági hűtés meglegyen, a termelést kiszolgáló szivattyúkat pedig még meg kell tervezni és le kell gyártani.
Az Otthoni Energiatároló Programról elmondta, hogy azt átstrukturálták: az eredeti keretösszeg megtartása mellett még több családnak adnak lehetőséget, így 15 ezerrel több, összesen 57 ezer pályázó juthat otthoni tárolóhoz. Megjegyezte, hogy nagyobb, vállalati energiatárolók és aggregátorok is kellenek, mert Magyarországon jelenleg mintegy ezer megawatt tárolókapacitás van, míg Bulgária a 13 ezer megawattóra kiépítése felé halad. Beszélt arról is, hogy a következő négy-öt évben a nap- és szélenergia, az energiatárolás és az ezekhez szükséges hálózatfejlesztés áll a középpontban.
