Kaáli Géza: A Tisza-kormány nem követhet el olyan pazarlást, mint a lombikintézetek államosítása volt
A napokban nyilvánosságra hozták azokat a 2018 és 2020 között készült, úgynevezett 3000-es kormányhatározatokat, amelyekkel a kormány a meddőségi klinikák államosítását készítette elő. A beszámolók szerint összesen több mint 15 milliárd forintot költhetett a költségvetésből meddőségi klinikák állami tulajdonba vételére, és az is kiderült, mennyiért vásárolták meg az egyes intézeteket.
Azt, hogy a közpénzeket milyen értékbecslés alapján osztották szét a tulajdonosok között, vagy másokat egyszerűen miért semmiztek ki, egyelőre nem hozták nyilvánosságra. Az államosítás előtt született az a kormányhatározat sem került a nyilvánosság elé, ami alapján a hazai orvosegyetemek egyenként 1,8 milliárd forintot kaptak arra a célra, hogy hozzanak létre európai szintű meddőségi központokat. A cél az lehetett, hogy piaci verseny formájában próbálják meggyőzni a betegeket az állami, ingyenes ellátás előnyeiről.
Miután a megkapott pénzekből nem épültek fel az új egyetemi meddőségi központok, a kormány úgy döntött, hogy a magánintézetek felvásárlásával hozzák létre az állami monopóliumot. A költségvetésből – még mielőtt az első állami lombikbébi megszülethetett volna – 22,2 milliárd forintot költöttek el cég- és ingatlanvásárlásokra, valamint támogatásokra.
A lombikbébi kezelések, a drága gyógyszerekkel együtt, az államosítás óta megközelítőleg még további 100 milliárd forintjába kerültek az adófizetőknek – mondta Kaáli Géza, akitől szintén felvásárolták az intézeteit. Kaáli szerint ennek az összegnek egy jelentős része arra megy el, hogy a kezeléseket a nők 45 éves koráig finanszírozzák, annak ellenére, hogy ebben a korosztályban a sikeres beavatkozások száma elenyésző. Álláspontja szerint petesejt-donáció nélkül felesleges közpénz kidobás ezeknek a kezeléseknek az állami támogatása.
Az államosítás óta az idén hozták először nyilvánosságra, hogy milyen hatékonysággal működik az állami szektor. A Humánreprodukciós Igazgatóság (HRI) főigazgatója közzétett állítása szerint az egyes állami intézetek közötti szórás tetemes, több centrum az országos átlag alatt teljesít, amiből azt a következtetést vonta le, hogy „ekkora különbségek mellett az ellátó rendszer egészét még nem tekinthetjük kiegyenlítetten jó színvonalúnak”.
Kaáli szerint az államosításnak egyetlen igazi nyertese van, az pedig az állami intézeteket fenntartó gazdasági társaság. Milliárdos profittal és ötmilliárdnyi „bérköltséggel” akár egy NER kifizető helynek is nevezhetnénk – közölte a professzor, hozzátéve: ha a Tisza-kormány évi 500 milliárddal emeli az egészségügyi ráfordításokat, akkor hatékony felhasználásához az ilyen, vagy az ehhez hasonló pazarlásokat haladéktalanul orvosolni kell.
