Hazai Vs. Külföldi Árak: Igazság vagy Csak Téveszme?
A GKI Gazdaságkutató legfrissebb elemzése rávilágít arra, hogy 2010 és 2025 között Magyarországon jelentős felzárkózás történt az árszintek és bérek tekintetében. 2010-ben a hazai árszint az uniós átlag mindössze 59%-át, míg a bérszint csupán 32%-át tette ki. Az Orbán-kormány tizenhat éve alatt azonban ez a szám 2025-re 72%-ra, ill. 49%-ra emelkedik.
Az elemzés fókusza arra irányult, hogy felmérje, mennyire zárkózott fel Magyarország az EU-hoz az elmúlt másfél évtizedben, és éppen ez a folyamat szolgált alapul a piacon tapasztalt jelenségek részletes vizsgálatához. Sok magyar állampolgár tapasztalja, hogy külföldön, különösen Nyugat-Európában, a bolti árak egyre kevésbé tűnnek drágábbnak, sőt néhány termék esetében olcsóbbnak is érződnek.
A GKI különös figyelmet fordít az élelmiszerek és üzemanyagok árának emelkedésére, amely az elmúlt öt évben kiugróan megnőtt. E mögött állnak a globális piaci sokkok, valamint a magyar kormány válságkezelő intézkedései, mint az árstopok és különadók. A hosszú távú gazdasági felzárkózás szintén hozzájárult ahhoz, hogy a magyar árak egyre inkább megközelítik az uniós átlagot, ahogy azt a GKI elemzése is kiemeli.
Az élelmiszerek árszintje 2025-re várhatóan eléri az EU-átlag 95%-át, míg az alkohol- és dohánytermékek 87%-on, a bútorok és háztartási készülékek 89%-on állnak. A lakhatás és rezsi átlagosan 67%-os szinten van, de a támogatott rezsi ára jelentősen csökkent a 2010-es 90%-ról 38%-ra, míg más lakhatási költségek emelkedtek.
A legnagyobb felzárkózás a szolgáltatások árában történt. A kulturális és szabadidős szolgáltatások, az oktatás és különösen a turizmus árai közel kerültek az uniós átlaghoz. Ezt a GKI a bérnövekedéssel indokolja, hiszen a szolgáltatások ára szorosan összefügg a munkaerőköltségekkel. Ezzel szemben a kommunikációs szolgáltatások ára, amely már 2010-ben is közelítette az uniós szintet, 2025-re némileg az EU-átlag alá esik, részben a magas, 27%-os áfa miatt.
Érdekes, hogy a forint erősödése csökkentheti a hazai inflációt, és euróban számolva lehetővé teszi a magyar ára- és bérszint közelítését az uniós átlaghoz. Ez a statisztikai közelítés felgyorsíthatja a felzárkózást, így ugyanaz a forintban kifejezett fizetés több eurót ér.
A külföldön járók tapasztalatai a GKI által is részben alátámaszthatók: bizonyos élelmiszerek valóban olcsóbbak Nyugat-Európában, míg a szolgáltatások továbbra is jelentősen kedvezőbb árúak Magyarországon az uniós átlagnál. A tanulmány véglegesen leszögezi, hogy Magyarország nem csupán az árakban zárkózott fel az EU-hoz; a bérek relatív felzárkózása gyorsabb ütemű növekedést okozott a vásárlóerő növelése terén. Mindezek ellenére a GKI figyelmezteti, hogy a regionális versenytársak, mint például több közép-európai ország, még gyorsabb fejlődést mutattak.
Ennek következményeként Magyarország az egy főre jutó tényleges fogyasztás alapján még mindig az EU sor végén áll, ami újabb kérdéseket vet fel a jövőbeni gazdasági irányvonal kapcsán.
