Kamarai biztos rendelése a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara mellé
Bóna Szabolcs agrár- és élelmiszergazdaságért felelős miniszter által bejelentett új intézkedés keretében átmeneti kamarai biztost rendelnek a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) mellé. Ezzel párhuzamosan célul tűzték ki a jégkármérséklő rendszer pénzügyi anomáliáinak kivizsgálását is, mivel évről évre 600 millió forint tűnik el a rendszerből, amelynek működése eddig évi 2,5 milliárd forintba került az adófizetők számára.
A kamarai biztos feladatai közé tartozik az Országos Jégkármérséklő Rendszer (JÉGER) finanszírozásának átvilágítása is, hogy feltárja, miért csökkent a költségek ellenére a pénzügyi ráfordítás 2,5 milliárdról 1,9 milliárd forintra a NAK által végzett szolgáltatás esetében. Bóna Szabolcs közösségi médiában közzétett posztjában kérdéseket fogalmazott meg a különbözet eltűnéséről.
A biztos az NAK közfeladatainak ellátását is ellenőrizni fogja, és vizsgálni fogja a hazai és uniós források felhasználásának szabályosságát. A jelentés, amely a biztos vizsgálatainak eredményét összegzi, a miniszter számára készül majd el. Bóna szerint a cél a szervezet átlátható, jogszerű átalakítása és a bizalom helyreállítása, nem pedig a kormányzati irányítás alá vonása.
A miniszter korábban is megemlítette, hogy a NAK-nak politikai mentes környezetben kell működnie, ami indokolttá teszi a döntéshozatali folyamatok és a választási rendszer felülvizsgálatát. Bóna Szabolcs többször is bírálta a JÉGER-rendszer működését, különösen a jégkármérséklési módszerek és a csapadékhiány összefüggéseit illetően, mivel a tudományos alapú kapcsolat nem egyértelmű.
A gazdák körében több esetben feszültséget okozott a jégkármérséklő rendszer, különösen az aszályos időszakokban, amikor a védekezési módszer, amely az ezüst-jodid párologtatásán alapul, ellenállást váltott ki. A miniszter nemrégiben reprezentatív kutatást is kezdeményezett a kamara számára, hogy a termelők véleménye formálhassa a rendszer jövőbeli irányát.
