Új szereplő a BYD-nál: Szijjártó Péter alkalmazása és a mögöttes összefüggések
A közelmúltban robbanásszerű hírként érkezett, hogy Szijjártó Péter, Magyarország volt külgazdasági és külügyminisztere, lemondott parlamenti mandátumáról, és a kínai BYD autóipari vállalatcsoportnál kezdett vezetői pozícióban dolgozni. E döntése nem csupán a politikai szférában keltett hullámokat, hanem komoly kérdéseket is felvetett a korrupcióval és a nemzetbiztonsággal kapcsolatban.
Pogátsa Zoltán közgazdász úgy véli, hogy Szijjártó korábbi nemzetbiztonsági tudása előnyt jelenthet a BYD számára, hiszen az egykori miniszter hozzáférhetett olyan információkhoz, amelyek elévülhetetlen jelentőséggel bírhatnak a vállalat stratégiájában. Ujhelyi István, a Sencseni Gazdasági Kamara tiszteletbeli nagykövete, hozzáfűzte, hogy Szijjártó inkább antilobbistának számít egyes európai országokban, így nem biztos, hogy ő lenne a megfelelő személy az orosz vagy amerikai piacon való előrelépéshez. Salát Gergely Kína-kutató arra figyelmeztetett, hogy Szijjártó valódi, érdemi döntéseket nem valószínű, hogy hozni fog a vállalatnál.
Róna Péter közgazdász véleménye szerint a helyzet üzenete világos: azok, akik Kína érdekeit képviselik, a jövőben számíthatnak Kína támogatására. Ez a körülmény aggályokat vet fel a gazdasági racionalitás szempontjából, mivel Szijjártó leigazolása kérdésessé teszi, milyen előnyökkel járhat a BYD-nak a politikai kapcsolatok kiaknázása.
Ez az eseménysorozat komoly összefüggéseket is magában hordoz, hiszen a BYD és a magyar kormány között kialakuló kapcsolat számos új dimenzióba helyezheti a két fél együttműködését. Szijjártó menedzseri feladatainak megértése érdekében érdemes megvizsgálni, hogy mennyire aggályos lehet ennek a politikai mozgásnak a fenntartása. Magyar Péter, a Fidesz képviselője, nyíltan felvetette a korrupció gyanúját Szijjártó döntéseivel kapcsolatban.
Az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottsága is foglalkozik az üggyel, vizsgálva a nála lévő diplomáciai információk BYD-hoz való átkerülésének nemzetbiztonsági kockázatait, mivel Szijjártó korábbi tisztségéből adódóan közvetlen hozzáférése volt az államtitkokhoz. Az ülés anyagait titkosították, így az információkhoz való hozzáférés korlátozottá vált, azonban az sem kizárt, hogy magát Szijjártót is meghallgatják az ügy kapcsán.
A külföldi cégek, így a BYD esetében sem egyedülálló jelenség, hogy korábbi politikai személyiségeket alkalmaznak vezetői pozíciókban. A kapcsolat rendszerek és az azzal járó előnyök kumulálása nemcsak a magyar kormányra, hanem az érintett vállalatra is komoly hatással lehet. A „konyhában” rejlő racionális érvek és az ügy szövevénye rávilágíthat arra is, hogy Szijjártó hogyan fogadhatja el új szerepét a BYD terjeszkedésének szolgálatában.
