Az euró és a vízhiány hatása a lakásárakra
Az euró bevezetésének várható következményei már most érezhetőek a magyar ingatlanpiacon, ahol az árak stabilizálódni látszanak. Balogh László, a Della podcast vendége kiemelte, hogy a kormányváltás önmagában nem indokolja a piaci fejlődést, hiszen a szektor már korábban is konszolidálódott. Az alacsony kamatok és az olcsó hitelek révén az euró bevezetése új keresletet generálhat. Balogh szerint a jövőben a hitelek olcsósodása mellett a magyar ingatlanok árainak összehasonlíthatósága más országokéival is növelheti a keresletet.
Vízhiány és a klímaválság szerepe
Az ingatlanvásárlási döntésekben a klímaválság egy új, eddig talán nem hangsúlyos szemponttá válik. Az elmúlt években a rezsiköltségek mellett a következő évtizedekben a vízellátás kérdése is központi szerepet játszhat majd. A jövő ingatlanpiaci helyzete jelentősen érintheti a települések vízkészleteinek állapotát, és a vízparti területek tulajdonviszonyaira is hatással lesz. Balogh László rávilágított, hogy a vízszint csökkenése jogi vitákhoz vezethet például a vízpartokhoz kapcsolódó telkek kérdésében is.
A vagyonadó lehetséges következményei
Balogh László a tervezett vagyonadót is megemlítette, amely 1 milliárd forintos adóalapra épül. Szerinte ez szélesebb kört érinthet, mint ahogy azt a kormány tervezi, különösen azok számára, akik több ingatlannal rendelkeznek. A vagyonadó hatásainak felmérése azonban most még nehézségekbe ütközik, mivel a vonatkozó jogszabályokat még nem ismerjük. Balogh egyfajta párhuzamot vont, amikor azt mondta, hogy olyan, mint egy szörfös, aki agyaggalamb-lövészetet végez: a részletek ismerete nélkül nehéz a hatásokat megbecsülni.
Albérletpiaci változások
A következő hetek várhatóan érdekes időszakot hoznak az albérletpiacon, mivel a tanév kezdete miatt sok diák keres majd kiadó lakást. Az elmúlt évek tendenciáival ellentétben a főváros belső kerületei különböző szabályozásokat léptetnek életbe a rövid távú lakáskiadás, mint például az Airbnb események körül. Az albérletpiaci árak évi 4-5%-os emelkedése látszólag a nagyvárosok, mint Berlin, Párizs vagy Róma szintjén mozog, ami új perspektívát ad a piaci helyzetnek.
