MNB: Drámai változás a magyar boltokban, csökkennek az élelmiszerárak
A hazai élelmiszerpiac jelentős átalakuláson ment keresztül az utóbbi egy év során. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) legújabb, 2026. júniusi Inflációs jelentésében az áll, hogy a tavaly januárban tapasztalt havi 5-7 százalékos élelmiszer-drágulás után idén májusra a hazai élelmiszer-infláció már -2,4 százalékra csökkent. Ez a tendencia azt jelzi, hogy a vásárlók átlagosan kevesebbet fizetnek az élelmiszerekért a boltokban, mint egy évvel ezelőtt, ami az Mfor.hu elemzése szerint is megerősítést nyert.
A jegybanki elemzés felfedi, hogy az élelmiszerek hazai fogyasztói árának havi átárazása folyamatosan a 2000 és 2025 közötti historikus átlag alatt mozog, ami a szabályozási keretek mellett, mint például az élelmiszerekre vonatkozó árrésstop, és a kedvező nemzetközi tendenciák hatásainak eredménye.
Az árindex csökkenésének forrásai
A dezinflációs folyamat legnagyobb nyertesei a vásárlók, különösen ami a hús- és tejtermékeket illeti. A 2026. májusi statisztikák szerint a vaj ára 11,1 százalékkal, a sertéshúsé 10,1 százalékkal, míg a tejé 6,3 százalékkal csökkent az előző évhez képest. A csökkenés mögött a drámai termelői árzuhanás áll: 2026 áprilisi adatok szerint a vágósertés ára éves alapon 22,5, míg a tej ára 32,8 százalékkal csökkent. Ezen kívül a növénytermesztők sem élik meg könnyen az árdinamikát, hiszen a búza és a napraforgó ára is 20,2, illetve 8,9 százalékkal maradt el a tavalyi áprilisi szinttől. Összességében a mezőgazdasági szektor termelői árának átlagos szintje 10,2 százalékos csökkenést mutatott az elmúlt évhez képest.
A globális hatások és a kínai politika
A jelentős európai árcsökkenés és túlkínálat hátterében globális gazdasági folyamatok állnak. Kína, mint a világ legnagyobb élelmiszer-importőre, stratégiai lépéseket tett az európai import függetlenedése érdekében. Az ázsiai ország nemcsak a saját élelmiszeripari hatékonyságát javította, hanem növelte önellátási szintjét, így dömpingellenes vámokkal próbálja kiszorítani az európai termékeket. Ennek következményeként a világpiacról kiesett kereslet jelentős hatással volt az európai hús- és tejtermelésre, ahol a felhalmozódott készletek nyomása az árak csökkenéséhez vezetett, elérve ezzel a magyar boltok polcait is.
