Miért hallgattatja el az MNB a MOL-vezetők bennfentes kereskedését?
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) 43 millió forintos felügyeleti bírságot szabott ki a MOL Nyrt.-re, miután a vállalat késlekedett az olajimport leállásának bejelentésével a Barátság kőolajvezetéken. Ebben az időszakban több MOL-vezető összesen 1,5 milliárd forint értékben adott el részvényeket, amikkel kapcsolatban a kisbefektetők bennfentes kereskedés gyanúját fogalmazzák meg. A jegybank nem indított nyomozást a gyanús tranzakciókkal kapcsolatban, ami felveti a hivatali visszaélés lehetőségét.
A Tőzsdei Egyéni Befektetők Érdekvédelmi Szövetsége (TEBÉSZ) február végén fordult a jegybankhoz a feltételezett jogsértések miatt. Kiemelték, hogy a MOL néhány vezetője jogellenesen juttathatott anyagi előnyökhöz részvényeladásaikkal, miközben nem tájékoztatták a piaci szereplőket az olajszállítás leállásáról,ami a vállalat alapanyag-ellátását lényegesen befolyásolta.
A február 16-án közzétett MOL szabályozói nyilatkozat szerint csak annyit közöltek, hogy a magyar államhoz fordultak a stratégiai olajtartalékok felszabadításáért. A Barátság kőolajvezetéken január 27-én bekövetkezett megrongálódás és az ezt követő ellátási hiány nyilvánosságra hozatalára viszont több mint két hét várakozás telt el. Az első sajtóhír ezzel a témával kapcsolatban február 13-án jelent meg, amely arról számolt be, hogy az orosz katonai akciók következtében az olajszállítások megszakadtak Magyarország érintésével.
A kedvezőtlen időszakban a MOL vezetői köztük Járai Zsigmond, a pénzügyminiszter az első Orbán-kormány idején, és Antony Radev is részesedések eladásánál jelentkeztek a piacon. Ők összesen másfél milliárd forintért adtak el részvényeket, közvetlenül az olajszállítás leállása előtt, piaci spekulációk közepette. Az eladások időzítése egybeesett azzal, hogy a tényleges ellátási probléma eddig rejtve maradt a befektetők előtt.
A TEBÉSZ elnöke, Dióslaki Gábor érvelése szerint fontos lenne, hogy a jegybank is foglalkozzon a két ügy együttes vizsgálatával: tájékozódnia kell arról, hogy a MOL betartotta-e a rendkívüli közzétételi kötelezettséget, valamint elemeznie kell, hogy történt-e bennfentes kereskedés a cég vezetésének reagálása miatt. Az MNB csak a közzétételi kötelezettség megszegését állapította meg, így még mindig kérdéses, hogy miért nem indul vizsgálat a bennfentes kereskedés gyanújával kapcsolatban.
Miközben a MOL Nyrt. egyre több kritikát kap a nyilvánosság elől való távolmaradása miatt, a kisbefektetők számára egyre inkább sürgetővé válik, hogy megtudják, mi történt valójában a vezetők tranzakcióival és az ellátási probléma hátterében. Az ügy további fejleményeire érdemes odafigyelni, hiszen a piac tisztasága és a befektetői bizalom érdekében elengedhetetlen a releváns információk időben történő közzététele.
