Kifulladt a Magyar Gazdaság Két Fő Növekedési Motorja a GKI Szerint
A GKI Gazdaságkutató Zrt. legújabb elemzése rávilágít, hogy a magyar gazdaság előtt álló legnagyobb kihívás a termelékenység javítása. Az új kormány előtt sürgető feladatként jelentkezik e terület fejlesztése, hiszen a gazdasági növekedés elősegítése a jövőben szoros összefonódásban áll a termelékenységi mutatók javulásával.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb becslései szerint 2026 első negyedévében a magyar gazdaság 1,7%-kal bővült az előző év azonos időszakához viszonyítva. A legutóbbi negyedéves növekedés az ország gazdasági teljesítményének stagnálásához képest figyelemre méltó, különösen, hogy legutóbb három és fél évvel ezelőtt, 2022 harmadik negyedévében volt hasonló mértékű bővülés.
Gazdasági Növekedés Áttekintése az Utolsó Tíz Évben
A GKI elemzésében megállapítja, hogy 2012 és 2024 között a magyar gazdaság éves átlagban 2,5%-kal gyarapodott. A növekedés fő motorja a tőkeállomány bővülése volt, amelynek éves átlagos hozzájárulása 1,1 százalékpont volt, leginkább a külföldi működő tőke és az uniós források beáramlásának köszönhetően. Mindezek ellenére a bruttó állóeszköz-felhalmozás volumene 2019-ig növekedett, azóta azonban fokozatos csökkenés figyelhető meg. A GKI szerint a következő években nem várható olyan mértékű tőkebeáramlás, mint a 2010-es években, ami a tőkefelhalmozás növekedési hozzájárulásának mérséklődését vonhatja maga után.
Foglalkoztatottsági Trendek az Utóbbi Tíz Évben
A foglalkoztatást illetően Magyarországnak a V4-ek, Románia és Bulgária között a legnagyobb arányú növekedést sikerült elérnie 2012 és 2025 között. A legdinamikusabb időszak a 2012 és 2016 közötti években volt, amikor a munkavállalói létszám közel 16%-kal nőtt. Ezt követően a munkaerő-tartalékok kimerülésével a növekedés üteme lassult, és 2025-től a foglalkoztatottak számának csökkenése várható, elsősorban demográfiai okok miatt.
A Jövő Gazdasági Növekedése és Termelékenysége
Az GKI modellszámításai szerint a gazdasági növekedés jövőbeli motorja a termelékenység javítása lesz. A vizsgált időszak alatt a termelékenység éves átlagban csupán 0,6 százalékpontot tett hozzá a gazdasági bővüléshez, ami arra utal, hogy fenntartható növekedéshez a termelékenység fejlesztése alapvető fontosságú. A hatékonyságnövelő beruházások a közeljövőben továbbra is támogathatják a növekedést.
A termelékenység növelésének legnagyobb kihívása Magyarország számára, hogy a régiós versenytársaink, például Csehország, már a bázisévben is kijelentősen magasabb termelékenységi szintről indultak, így hazánk jelentős lemaradásban van ezen a téren. Az új kormánynak célszerű célként tűznie ki a termelékenység ösztönzését, hogy elkerülje a gazdasági növekedés stagnálását és biztosítsa a hosszú távú fejlődést.
