Állami Vagyon Visszaszerzése: Az Alapítványi Egyetemek Jövője
Az alapítványi egyetemek nettó vagyona a tavaly év végére mintegy 1900 milliárd forintra emelkedett, aminek következtében jelentős állami vagyon származhat vissza, ha a törvényhozók úgy döntenek, hogy megszüntetik a közérdekű vagyonkezelő alapítványokat, ismertebb nevükön a kekvákat. Az új kormány, eltérően az előző vezetéstől, a közfeladatok állami kézbe való visszaszerzésére összpontosít, így a cél a kekvák fokozatos felszámolása.
A folyamat várhatóan két lépcsőben zajlik majd: először az nem egyetemi alapítványokat kívánják megszüntetni, amelyek közé tartozik például a Mathias Corvinus Collegium (MCC), majd ezt követően a jövő év szeptemberére a fennmaradó egyetemi alapítványokat is kivezetik. A kormány ezeket az intézkedéseket úgy tervezi végrehajtani, hogy ne veszélyeztesse az egyetemek és az általuk fenntartott intézmények működését.
Az alapítványi vagyonokat az állam bocsátott a szervezetek rendelkezésére, és a kormány tervei szerint ez a vagyon visszaszáll az állami szférába. Az utóbbi években rengeteg hír érkezett az ingatlanok, részvények, kastélyok és vállalatok átadásáról, és bár ez hatalmas összegek kiszervezéséről tanúskodik, a pontos értéket még nem sikerült megállapítani. A Portfolio megpróbálta számszerűsíteni, hogy milyen pénzösszegek foroghatnak kockán a 21 alapítványi egyetem esetében.
A becslések szerint az alapítványok nettó vagyona 1900 milliárd forint körüli. Azonban érdemes megjegyezni, hogy ez a szám felülbecsüli a valóságos állami visszaszálló vagyont, mivel az oktatási célokra használt épületek, valamint a diákszállások valószínűleg az egyetemeknél maradnak, a kormány pedig funkciójuk során meg kívánja őrizni ezeket az intézményeket.
Az Egyetemek Működési Struktúrája a Jövőben
Jelenleg az egyetemek jelentős része nem a vagyonukból származó bevételekből működik, hanem az állammal kötött közfeladat-finanszírozási szerződésekre támaszkodik. Minden modellváltott egyetem, beleértve az alapítványiakat is, egy hosszú távú, öt évre szóló szerződést kötött a kormánnyal, melyek idén decemberben lejárnak. A Tisza-kormánynak most két lehetősége van: vagy újratárgyalja ezeket a szerződéseket, vagy új finanszírozási struktúrát dolgoz ki, esetleg egy átmeneti időszakot beiktatva. Az új megállapodás esetleg a visszaszálló vagyon kompenzálására is kiterjedhet.
Kováts Gergely, a Corvinus Egyetem oktatója és a modellváltás kutatója kiemelte, hogy a vagyonkezelés kérdését esetenként kellene eldönteni, és ha a vagyonhasználat elvonása komolyan befolyásolja az egyetemek gazdasági fenntarthatóságát, akkor fontos lenne, hogy valamilyen formában kompenzálják az intézményeket.
A következő hónapokban tehát a kormányra komoly feladat hárul, hogy megvizsgálja, hogyan tudja a lehető legjobban visszaszerezni az állami vagyont, miközben megőrzi az egyetemek működőképességét és finanszírozási struktúráját. A vagyonvisszaszerzés és az egyetemek jövője kulcsfontosságú kérdés a felsőoktatás területén, amely jelentős hatással lehet Magyarország egész gazdasági és társadalmi életére.
