Új akkumulátoripari hulladék feldolgozása Komáromban
Komárom városában új lehetőség nyílhat az akkumulátorgyártás során keletkező hulladékok kezelésére. A helyi JWH Kft. egy innovatív technológia engedélyezésére vonatkozó kérelmet nyújtott be, amely lehetővé tenné a katódiszap feldolgozását és újrahasznosítását. A hírek szerint az engedélyezési eljárás már elindult, ami több szempontból is feszültséget generál a közvéleményben.
A tervezett bővítés célja nem csupán az NMP-tartalmú szennyvíz kezelése, hanem nikkel-, kobalt- és mangántartalmú katódiszap fogadása is. Ezen anyagok feldolgozása során várhatóan új, úgynevezett „black powder”, azaz katódanyag-por keletkezik, ami újabb kihívások elé állíthatja a helyi közösséget.
Az ügy különös jelentőséget nyer, mivel a Debreciner korábban számolt be arról, hogy a debreceni CATL akkumulátorgyár szennyvizének egy része Komáromba átirányításra kerülhet. Ezért a helyi civil szervezet, az aPont Komárom, kampányt indított annak érdekében, hogy megakadályozza az akkumulátoripari szennyvíz szállítását Debrecenből Komáromba.
A helyi lakosok aggályosnak tartják, hogy nem rendelkeznek elegendő információval a helyi telephelyre érkező hulladékok eredetéről, mennyiségéről, illetve a tevékenység bővítésének lehetséges következményeiről. Az elmúlt hónapok során több közadatigénylést nyújtottak be annak érdekében, hogy tisztázzák, honnan érkeznek a feldolgozásra szánt anyagok. Az eddig érkezett válaszok azonban nem voltak kielégítőek.
A JWH Kft. bővítési tervei most új helyzetet teremtenek, mivel a telephelyen a jövőben a már említett katódiszap mellett más anyagok, például az eddigi NMP-tartalmú anyagok kezelésével is számolni fognak. A komáromiak joggal várják el, hogy teljes mértékben tájékozódhassanak arról, milyen veszélyes hulladékok fognak beérkezni a városba, és milyen hatásai lesznek az új tevékenységnek a környezetre, egészségre és a közlekedésre.
Komárom Város Önkormányzata a bővítéssel kapcsolatos közmeghallgatást 2026. június 18-án fogja megtartani, elektronikus formában. Az aHang szervezet felhívta a figyelmet arra, hogy minden érintett éljen a véleménynyilvánítási jogával, és kérdéseket tegyen fel az engedélyezési eljárás során a jövőbeli bővítések részleteivel és a feldolgozandó hulladékok eredetével kapcsolatban.
Továbbá, a helyi civilek aggodalommal figyelik a helyzet alakulását, hiszen a kormányzati támogatás hiánya és a hasonló ügyek mögötti potenciális törvénysértések, mint például a gödi Samsung akkugyár ügyének körüli jogi kérdések, éles kritikát váltanak ki a közvéleményből.
