Magyarország és Románia felszólítva az energiahatékonysági szabályok átültetésére
Az Európai Bizottság sürgeti Magyarországot és Romániát, hogy haladéktalanul ültessék át az energiahatékonysággal kapcsolatos uniós szabályokat, figyelmeztetve, hogy a jogszabályok be nem tartása esetén az ügy az EU bírósága elé kerülhet, és pénzbírság is kiszabható. A bizottság, az indokolással ellátott vélemény keretében, csütörtökön küldte el a felhívását a két tagállamnak.
A júniusi kötelezettségszegési eljárásokat elemző csomagban a bizottság megállapította, hogy Magyarország és Románia nem felelt meg a felülvizsgált energiahatékonysági irányelv átültetésére vonatkozó kötelezettségeiknek. Az új irányelvet 2023-ban fogadták el, amelynek értelmében a tagállamoknak az intézkedések többségét 2025. október 11-ig kellett volna bejelenteniük.
Az Európai Bizottság már 2025 novemberében figyelmeztetett 26 tagállamot az irányelv nemzeti jogba való átültetésének hiányára, közöttük Magyarországot és Romániát. Mivel ezek az államok továbbra sem tettek eleget kötelezettségeiknek, a brüsszeli testület döntött az indokolással ellátott vélemény megküldéséről. Magyarország és Románia számára két hónap áll rendelkezésre a válaszadásra, és a jogszabályok teljes körű megvalósítására. Amennyiben ez nem történik meg, a bizottság az EU Bíróságához fordulhat, és pénzügyi szankciókat kérhet.
Mik a felülvizsgált irányelvek lényeges elemei?
A felülvizsgált energiahatékonysági irányelv célja olyan intézkedések bevezetése, amelyek hozzájárulnak az uniós energiafogyasztás csökkentéséhez. Ezen keresztül az EU éghajlatpolitikai célkitűzései is elérhetőbbé válnak, javítva ezzel a energiabiztonságot, és biztosítva a megfizethetőbb energiaellátást.
A szabályozás tűzött célokat fogalmaz meg az energiafogyasztás és az energiamegtakarítás terén, kiemelten figyelve az energiaszegénység csökkentésére irányuló intézkedésekre. Emellett külön célértékeket is megállapít a hatóságok energiafogyasztására vonatkozóan, valamint a közérdekű épületek felújítására.
A szabályok között szerepel az „első az energiahatékonyság” elvének bevezetése is, amely előírja, hogy az uniós tagállamok a szakpolitikai intézkedéseknél és a jelentős beruházási döntéseknél figyelembe kell vegyék az energiahatékonyságot mind az energetikai, mind a nem energetikai ágazatokban.
