Rejtett csapda az energiaszámlákon: állami köztehernek tűnő tételt fizettethetnek ki velünk
Magyarországon egyre több vállalat és fogyasztó szembesül egy zavaró tétellel az energiaszámlákon, amely első ránézésre állami köztehernek tűnhet. Dr. Kovács Norbert, energetikai szakjogász, figyelmeztet arra, hogy a szolgáltatók az Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszer (EKR) hivatkozásával gyakran 50 ezer forint/GJ díjat hárítanak áttételesen a felhasználókra, holott a tényleges piaci költségek ennek sokszor csupán a töredéke.
Az EKR-rendszert eredetileg azért alakították ki, hogy ösztönözze a kereskedőket az energiamegtakarításra, mint például szigetelés vagy korszerűsítés révén. A jogszabály értelmében a kereskedőknek igazolt megtakarítást kell bemutatniuk, és csak végső esetben kellene fizetniük büntető jellegű járulékot. A szakjogász szerint a probléma ott kezdődik, amikor ezt a költséget a szolgáltatók a fogyasztókra terhelik, mintha az egy automatikusan fizetendő közteher lenne.
Dr. Kovács kiemeli, hogy a piacon a tényleges energiahatékonysági beruházások költségei éves szinten mindössze 4900–5800 Ft/GJ körül alakulnak. Ennek fényében teljesen indokolatlan, hogy a legmagasabb szintű szankciós költséget hárítják át a fogyasztókra, ráadásul sok esetben a szolgáltatók nem világosítják fel a felhasználókat az utólagos elszámolás körüli kérdésekben sem.
A szakjogász tapasztalatai szerint a helyzetet tovább bonyolítja, hogy a szerződések, üzletszabályzatok és számlák gyakran nincsenek összhangban, így sokszor nem derül ki, hogy a felszámított díj fix árelem, becsült költség, vagy utólag elszámolandó tétel. Emellett előfordulhat, hogy a fogyasztó saját beruházásából származó megtakarítást a kereskedő EKR-teljesítéseként könyvelik el, miközben a járulékot is levonják a számlán.
Mit tehet a fogyasztó?
Dr. Kovács Norbert felhívja a figyelmet arra, hogy a vállalkozásoknak és magánszemélyeknek nem szabad automatikusan közteherként kezelniük az EKR-díjat. Amennyiben gyanúsnak találják a jelzett tételt, érdemes energetikai jogásszal átnézetni a kereskedelmi szerződéseket, az általános szerződési feltételeket (ÁSZF), a vitatott számlákat és a szolgáltatói levelezéseket, különösen, ha jelentős összegekéről van szó, amely akár több évre is visszanyúlhat.
Az energetikai szakjogász tanácsa az, hogy a számla láttán ne azon törjék a fejüket, hogy „benne van-e a törvényben”, hanem azt kérdezzék meg: kinek a kötelezettsége, milyen jogcímen, és milyen számítás alapján történik az áthárítás? Amennyiben erre nem kapnak világos választ, az nem csupán pénzügyi, hanem jogi problémával is szembesülhetnek.
