A GKI konjunktúraindexe: Rekordhangulat a kormányváltás után
Májusban a GKI konjunktúraindexe négyéves csúcsra emelkedett, ami a kormányváltás hatásának tükröződése a lakosság gazdasági hangulatában. A legfrissebb felmérés szerint a fogyasztói bizalmi index egyetlen hónap alatt 16 ponttal ugrott, amire az elmúlt 30 év során nem volt példa. Ez a drámai emelkedés a jövőbeli gazdasági helyzet iránti reményeket és a lakosság pénzügyi kilátásait jelzi.
Az elemzés azt mutatja, hogy a fogyasztói hangulat jelentős növekedésének hátterében az áll, hogy a lakosság bízik az ország következő 12 havi gazdasági helyzetében. A részindex ezen a téren 33 pontot növekedett, amire korábban mindössze két alkalommal, 2002-es választások után és 2018–2019 egyes hónapjaiban volt példa. Az optimizmus tehát nem a jelenlegi gazdasági teljesítmény javulásából fakad, hanem a kormányváltás által generált várakozásokból.
A lakossági és üzleti bizalom közötti eltérés
Fontos megérteni a fogyasztói hangulat és az üzleti kilátások közötti különbséget. A GKI konjunktúraindexe a kettő súlyozott átlaga, amely alapján megállapítható, hogy míg a lakosság bizalma rekordmagasságokba emelkedett, az üzleti szféra kilátásai nem mutattak érdemi változást. Májusban az ipar bizalmi indexe 1 pontot esett, míg az építőipar 1,5 ponttal emelkedett. A kereskedelmi és szolgáltatói szektorok viszont gyakorlatilag helyben álltak. Ez a különbség arra utal, hogy a vállalkozások még nem érzik a lakossági optimizmus mögött húzódó tényleges keresletet.
Foglalkoztatási és árkilátások
A foglalkoztatási index javulása szintén figyelemre méltó. Jelenleg a vállalkozások 11%-a tervez létszámbővítést, ami lényeges növekedés az áprilisi 8%-hoz képest. Ezzel szemben az árindikátor enyhe csökkenést mutatott: az árakat emelni tervező cégek aránya 35%-ról 30%-ra esett vissza. Ez pozitív jel az inflációs folyamatok szempontjából, azonban arra is figyelmeztet, hogy a cégek még nem érzik elég erősnek a keresletet ahhoz, hogy áremelésbe kezdjenek.
Várakozások a jövőre nézve
A fogyasztói bizalom tehát egyelőre csak a várakozásokat tükrözi, amelyek elsősorban a választások eredményeire építenek. A GKI májusi felmérése alapján a fogyasztói hangulat drámaian javult áprilishoz képest, míg az üzleti szféra kilátásai stagnáltak. A következő hónapok mérései alapján fog kiderülni, milyen hatással lesz a lakossági optimizmus a tényleges gazdasági aktivitásra. Az eddigi felmérések azért vannak kulcsváltozók, mert jelentős eltérések mutatkoznak a lakossági várakozások és az üzleti szegmens reakciói között.
