Egy rejtély a költségvetés mögött: 286 milliárd forint, amelyre nem számítottak
Az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) által kiadott dokumentumok alapján egy komoly hiányt azonosítottak a Magyarország idei költségvetésének elkészítése során: kiderült, hogy a Fidesz-kormány 286 milliárd forint kiadást hagyott figyelmen kívül. Az ügy részletei a Telex által megszerzett anyagokon keresztül váltak nyilvánossá.
Ez a hiány nem csupán egy véletlenszerű mulasztás, hanem három jelentős tételből áll össze. Az első és legnagyobb tétel a gyorsforgalmi úthálózat rendelkezésre állási díja, amely 175,6 milliárd forintot tesz ki. A magyar állam ezt az összeget a Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.-nek fizeti, melynek tulajdonosai Mészáros Lőrinc és Szíjj László. A második tétel a Budapest–Belgrád-vasútvonal megvalósításához kapcsolódik, ennek költsége 87,7 milliárd forintot igényel. A harmadik tétel az iváncsai iparvágányhoz kapcsolódik, ami 22,3 milliárd forintot jelent.
Az adatok azt mutatják, hogy a költségvetés mellékleteiben nem található fedezet ezen tételekhez, amely komoly aggályokat vet fel a pénzügyi átláthatósággal kapcsolatban. Például a Budapest–Belgrád vasútvonal esetében felfedeztek egy 44,5 milliárdos felhalmozási kiadást, de ennek konkrét kapcsolata a vasútfejlesztéssel nem tisztázott. Az iváncsai iparvágány költsége sem szerepel az idei költségvetésben, holott a költségvetési tervezeteknél 6,7 milliárd forintot állítottak be, ami jelentősen elmarad a szükséges 22,3 milliárd forinttól.
László Csaba, egykori pénzügyminiszter a portál megkeresésére kifejtette, hogyha az érintett tétel már tavaly is ismert volt, és ennek ellenére nem szerepelt a költségvetésben, akkor az egyértelmű felelőtlenség. Az is felmerült, hogy a megfelelő költségvetési szervek közötti kommunikáció hiánya is okozhatta a mulasztást.
A Fidesz-kormány új tagjai, köztük Magyar Péter, az új pénzügyminiszter, hangsúlyozták, hogy az idei költségvetés átláthatósága érdekében átfogó felülvizsgálatot végeznek, amelyet június 30-ig kell befejezniük. A céljaik között szerepel a költségvetési hiányok rendezése és a költségvetés integritásának helyreállítása.
A helyzet komolyságát tovább növeli az, hogy az új kabinet felszólította a pénzügyminisztert arra, hogy az előző kormány által előterjesztett dokumentációk felülvizsgálata során minden részletre kiterjedősebb figyelmet fordítsanak. Az eddigi tapasztalatok alapján érdemes figyelemmel kísérni a fejleményeket, hiszen a költségvetési hiányok egyre inkább a politikai diskurzus középpontjába kerülnek.
