Surányi György javaslatai a nyugdíjak és adózás reformjára
Surányi György, az egyetemi tanár és a Magyar Nemzeti Bank korábbi elnöke a közelmúltban kifejtette, hogy sürgető szükség van a kisnyugdíjasok számára a félévnyi emelésre, amely túlmutat a 13. és 14. havi nyugdíjak problémakörén. Kifejtette, hogy azok, akik régóta nyugdíjasok, anyagilag jelentősen lemaradtak a növekvő bérektől, és ezért akár hathavi nyugdíjnak megfelelő kiegészítést is indokolt lenne adni számukra. Ezzel szemben a magasabb nyugdíjak esetén a 13. havi nyugdíj kifizetését nem tartaná szükségesnek.
A közelmúltban Surányi hangsúlyozta, hogy az új kormánynak gondosan kell terveznie a költségvetési intézkedéseit, különösen az adósságkezelés terén, mivel állítása szerint az államháztartás összeomlott. Szerinte az adópolitikai törvénymódosításokat fokozatosan, évek alatt kell végrehajtani, hogy elkerülhető legyen a hirtelen piaci reakció. A múltbeli felelősségeket is fontosnak tartja, és azt javasolja, hogy a Tisza-kormány azokat az örökségeket a keletkezésük időszaka szerint számon tartsa, hogy a piacok számára világos kép alakuljon ki a kormányzati felelősségekről.
Surányi a kormányzati intézkedések közül azonnali intézkedésekre is felhívta a figyelmet, az árstopok és védett árak kivezetésére. Véleménye szerint a fokozatos kivezetés csak fokozza az inflációs várakozásokat a gazdaságban, míg a hirtelen kivezetés kedvezőbb hatással lenne a valós inflációs helyzetre, lehetővé téve a jegybank számára, hogy reagáljon a kamatdöntéseken keresztül.
A különadókat is megemlítette, amelyek közül a Molra és a bankokra kivetett extraprofitadót közgazdaságilag indokoltnak tartja, míg a bankadó bevezetését nem tartja célravezető intézkedésnek. Az adózás struktúrájával kapcsolatos álláspontja az, hogy a jövedelemadó mai rendszere fenntarthatatlan, mivel a lakosság felének nem kell szja-t fizetnie. Ezen túl, az alacsonyabb jövedelműek adójóváírásának visszaállítását támogatja, de az átlagbér kétszerese felett már egy 20%-os, háromszorosa felett pedig 25%-os új jövedelemadó kulcsot javasol.
A vagyonadó tervét nem támogatja, ugyanakkor a tartós befektetési számlákon tartott nagyobb megtakarítások után nem látna okot az adómentességre. A nyugdíjak rendezésével kapcsolatos elképzelései között szerepel az alacsony nyugdíjak jelentős emelése a 13. havi nyugdíj keretein belül, míg a magas nyugdíjak esetében a 13. havi nyugdíj kifizetését elkerülné.
Surányi a forint árfolyamát is kritizálta, amely szerinte túl erős, hátráltatva a magyar gazdaságot, különösen az exportáló cégeket, mivel ez csökkenti a versenyképességet. Szerinte a 380 forint körüli árfolyam segítené a vállalkozásokat, bár konkrét véleményt nem fogalmazott meg a belépés optimális árfolyamáról az eurózónába. Az alapkamat jövőbeli alakulásával kapcsolatban azt mondta, hogy ha a nemzetközi helyzet rendeződik, várhatóan 4 és 4,5% között alakulhat két év múlva.
Surányi György véleménye szerint a közgazdasági hozzáállása és politikai tapasztalata különbözteti meg Nagy Márton volt nemzetgazdasági minisztert, akit politikai elvárások kiszolgálásával vádol.
